Kína létrehozta az első olyan nagyméretű atomerőművet, amely a jelek szerint ellenáll az olvadásnak. Bár ez a konstrukció nem illeszthető a meglévő atomreaktorokhoz, olyan modellt nyújt, amelyet a jövőbeni építkezésekhez lehet felhasználni.
A meglévő atomerőművi reaktorok működéséhez motoros hűtőrendszerekre van szükség. A legtöbb vizet használ, de vannak olyan hűtőközegek is, mint a szén-dioxid, hélium, olvasztott fémek vagy olvasztott sók, de lényegében mind ugyanazt a feladatot látják el:
a felesleges hőt vezetik el a reaktormagból.
A vízhűtéses rendszerek köztudottan nagy teljesítménysűrűséget biztosítanak, ami jobb termikus hatásfokot jelent, de vannak hátrányai is. Például mindig fennáll a robbanás esélye, ha a reaktor megolvad. Ennek oka, hogy ha a vízszivattyúk teljesítménye csökken, a reaktor üzemanyagrúdjaiból származó hő robbanásveszélyes hidrogén- és oxigéngázzá hasíthatja a vizet. Vészhelyzetek esetén pedig általában nélkülözhetetlen az emberi beavatkozás.
Ez is érdekelhet: Kiterjesztett valóságban ismerkedhetünk meg az atomenergiával
A legújabb konstrukcióban a reaktor magától leáll, ha megszűnik a hűtőrendszer működése.
Más reaktorokkal ellentétben, amelyek nagy energiasűrűségű fűtőelemekre épülnek, ezekben kis energiasűrűségű fűtőelemeket, kavicsszerű tartályokat alkalmaznak. Ezekben kis mennyiségű uránt található, grafittal körbevéve. A grafit a magban lévő neutronaktivitás mérséklésére szolgál, és segít lelassítani a nukleáris reakciókat, ami kevesebb hőt eredményez.
Ehhez hasonló munkákat nemcsak Kínában, de Németországban is készítettek, azonban ez az első eset, hogy teljes atomreaktorban sikerült bizonyítani ennek az eljárásnak a működőképességét.
Olvasd el ezt is! Mérföldkő a tudományban: új kémiai kötést fedeztek fel
A Santungban lévő atomreaktor tesztelését 2023 decemberében kezdték el, a most közzétett eredmények pedig azt mutatják, hogy a reaktor valóban lehűtötte magát, és az áramellátás leállítása után 35 órán belül stabil hőmérsékletet ért el.
