Egy kerekesszékes hölgy nézi a tájat.

Az iScience című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint több, a bénulás súlyos formájával küzdő ember sikeresen működtetett egy agyvezérelt kerekesszéket, és pontosan navigálta azt egy akadályokkal teli helyiségben.


A páciensek quadriplegiában szenvedtek, amely a bénulás mind a négy végtagot érintő, a nyaki gerinc sérüléséből eredő formája. Az agyvezérelt kerekesszékek megjelenése az elmúlt években hatalmas áttörésnek bizonyult, de jellemzően még mindig invazív (a szervezetbe behatoló eljárás, műtét, vagy vizsgálat) agyi számítógépes implantátumokra van szükség. Más módszerek pedig meglehetősen kezdetleges kerülőutakat használnak a működéshez.

Most a kutatók azt mondják, hogy kifejlesztettek egy nem invazív módszert, amelyhez csak egy elektródasapka viselése szükséges.

Valószínűleg ez az első olyan kis tanulmány, amely elég jó sikert ért el anélkül, hogy be kellett volna hatolni az agyba. Vannak sokkal invazívabb megközelítések, amelyek jelenleg a humán vizsgálatok biztonsági és megvalósíthatósági szakaszába lépnek, de ez az egyik első és valószínűleg az egyik legsikeresebb nem invazív megközelítés

– mondta a munkáról a US Newsnak Abbey Sawyer, a New York-i Abilities Research Center kutatója, aki nem vett részt a vizsgálatban.

A kutató által említett nem invazív módszer egy sapkát használ, amely felerősíti az agyból érkező elektromos jeleket, amelyeket aztán egy mesterséges intelligencia szoftver fordít le, ami a parancsban lévő hiányosságokat is kitölti.

Ez nagyjából úgy működik, mint a lovaglás. A lovas azt mondhatja a lónak, hogy forduljon balra, vagy menjen be egy kapun. De végül a lónak kell kitalálnia, hogy milyen optimális módon hajtsa végre ezeket a parancsokat

– magyarázta sajtóközleményében a tanulmány levelező szerzője, José del R. Millán, az austini Texasi Egyetem informatikai mérnöki és neurológus professzora.

A vizsgálat végére a három páciens közül kettő 95-98 százalékos pontossággal tudta mozgatni speciális kerekesszékét. Ennek elérése azonban nem volt egyszerű. A betegeknek be kellett gyakorolniuk, hogy a kerekesszék mozgását úgy képzeljék el, mintha a saját végtagjaikat mozgatnák, és ez akár öt hónapig is eltartott.

Összességében a kutatók a pontosság növekedését mind a mesterséges intelligencia, mind a kerekesszéket irányító személy gondolatainak javulásának tulajdonították, és érdekes változást figyeltek meg az agyi aktivitásban az idő múlásával. Ez reményteljes képet fest azok számára, akik meg szeretnék tanulni egy ilyen eszköz használatát.

Az eredmények rendkívül ígéretesek, de Millán figyelmeztet, hogy „ez nem egy csodafegyver". Míg két páciens kiemelkedően teljesített, a harmadik nem mutatott jelentős javulást a kormányzás pontosságában vagy az agyi aktivitásban.

Több lehetőségre van szükségünk, és azt is meg kell értenünk, hogy két ember esetében ugyanaz a beavatkozás nem lesz ugyanolyan hatású

– mondta Millán a The Daily Beastnek.

Forrás: Futurism

A figyelmetekbe ajánljuk