Ezért lassul le az idő megváltozott tudatállapotban

Az okok, amelyek miatt az idő felgyorsulhat és lelassulhat, eléggé rejtélyesek. Egyes kutatók úgy vélik, hogy az időérzékelés enyhe eltérései az információfeldolgozással függenek össze. Általános szabályként elmondható, hogy minél több információt dolgoz fel az elménk, annál lassabbnak érezzük az idő múlását. A gyerekek számára tehát éppen azért telik lassan az idő, mert nap mint nap rengeteg újdonságot tapasztalnak meg.

Ez is érdekelhet! Új elmélet oldja meg Schrödinger macskájának paradoxonját

Az új környezetek ismeretlenségük miatt szintén megnyújtják az időt – ezzel szemben az elmélyülés, a flow-élmény során gyorsabbnak érezzük az idő múlását, hiszen kevesebb gondolat halad át az elménken, figyelmünk pedig beszűkül.

Ezeknél az enyhe kilengéseknél azonban sokkal komolyabb változásokat tapasztalhatunk megváltozott tudatállapotban. A pszichedelikus szerek használata mellett erre leginkább olyan szerencsétlen körülmények között van lehetőségünk, mint egy baleset vagy bármilyen más vészhelyzet.

Az ehhez hasonló esetekben az emberek jellemzően meglepődnek azon, hogy mennyire lelassul az idő, és milyen sok lehetőségük marad a gondolkodásra és a cselekvésre. Ahogy a Live Science kiemeli, rengetegen vannak meggyőződve arról, hogy az idő kitágulása mentette meg őket egy súlyos sérüléstől vagy akár a haláltól, mert lehetővé tette számukra, hogy olyan megelőző lépéseket tegyenek, amelyek az idő normális folyása mellett lehetetlenek lettek volna.

Ha tovább olvasnál: Még a tudósok sem értik, miért dőlnek az egyenlítő felé a világ legmisztikusabb fenyői

Arról, hogy mindez pontosan miért történik, még mindig csak találgatnak a tudósok – a legelterjedtebb elmélet szerint azonban ezek az élmények a noradrelin nevű hormon és neurotranszmitter felszabadulásával függenek össze. Egy másik megoldás: a jelenség egyfajta evolúciós alkalmazkodás, és őseink tudatosan fejlesztették ki ezt a képességet.

A harmadik, legérdekesebb elmélet szerint pedig az idő valójában egyáltalán nem lassul le ilyenkor, csak utólag emlékezünk rá így – egy veszélyhelyzet során ugyanis a normálisnál több ingert regisztrálunk, ezek pedig beleivódnak az emlékeinkbe.