Pók.

Illusztráció.

Kicselezhetik Darwin evolúcióelméletét az életükért küzdő pókok

Egy új, pókokkal kapcsolatos felfedezés újraformálhatja a tudósok evolúcióról alkotott képét.


Egy tudományos vizsgálat során a szakemberek egy ritka pókfajra bukkantak Új-Zélandon, amely három különböző hímivarsejtnek ad otthont. Az már egy ideje tudható, hogy a hím aratók (Forsteropsalis pureora) ugyanúgy néznek ki és hasonló génekkel rendelkeznek, de mégis három különböző típus létezik belőlük.

A „tápláléklánc” legtetején az alfa hím található, amely rendkívül erőteljes állkapoccsal és testfelépítéssel rendelkezik, utána következik a vékonyabb fogókkal rendelkező bétahím, a sor végén pedig a leggyengébb, kifejezetten visszafogottnak számító gamma hímek találhatók.

Ezt a hármas felosztást a tudomány trimorfizmusnak nevezi. Most az Aucklandi Egyetem kutatói megfejthették, miért alakul ki ez a jelenség a hímek körében.

Ez is érdekelhet: Egészen elképesztő szuperképességgel rendelkezik ez a pókfaj

A tudósok szerint az évezredek során a gyengébb, esetlegesen hiányos páncélzattal vagy végtagokkal élő hímeknek muszáj volt kialakítaniuk egy olyan taktikát, amivel szaporodhatnak és túlélhetnek.

Talán azért van ez így, mert nem tudnak elegendő táplálékhoz jutni a fejlődésükhöz, mert a vadászatuk akadályozva van. Vagy talán nincs értelme nagy harci fegyvereket kifejleszteni, ha már így is hátrányban vannak. Így a pókok erőforrásait más dolgokba fektethetik be, például a herék méretébe, a spermiumok számába vagy az aerob kondícióba, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki a párzási lehetőségekből

– fejtette ki Erin Powell evolúciós ökológus.

A tudósok emellett kiemelték, hogy úgy tűnik, az élőlények számára a fiatalkorukban történtek nagyban meghatározzák, miként fejlődnek szexuálisan.

A hozzáértők szerint ez a megállapítás azért lehet perdöntő, mivel az eddigi hiedelmekkel ellentétben a pókok igenis kialakíthatnak egy olyan új életmódot, ami nem a folyamatos versengésen alapul.

Sőt, amennyiben a kutatás eredményei ténylegesen valósak lennének, azzal Charles Darwin szexuális szelekcióról szóló elmélete is módosításra szorulna, hiszen bebizonyosodna, hogy a természetben más módjai is lehetnek a párzásnak.

Forrás: Science Alert

A figyelmetekbe ajánljuk