Az Európai Űrügynökség (ESA) kutatója szerint egy évtizeden belül megvalósíthatják az első hibernációs kísérleteket emberi alanyokon.
Az ilyen kísérletek megnyithatnák az utat a hosszú távú űrmissziók előtt, amelyek során a legénység tagjai hetekre vagy hónapokra álomba merülnének, miközben a távoli célállomásokra tartanak.
A hibernálás egy egyéves Mars-utazás során az unaloműzésre is tökéletes lenne, de a küldetés költségeinek jelentős részét is megtakarítaná, mivel a lefagyasztott legénység tagjainak nem kellene enniük és inniuk, sőt sokkal kevesebb oxigénre lenne szükségük, mint az ébren lévőknek.
Ez is érdekelhet: A majmok segítségével küzdhetjük le az űrutazás legnagyobb nehézségét
A hibernációnak egyéb, meglehetősen furcsa előnyei is vannak. Állatokon végzett kutatások azt sugallják, hogy a mikrogravitációban a hibernált űrhajósok teste sokkal kevésbé használódik el, mint az ébren lévőké. A megérkezéskor a hibernált személyek szinte azonnal fittek lennének és készen állnának a küldetésekre
Köztudott, hogy a hibernáció, más néven a torpor, már régóta a sci-fi űrfilmek egyik legizgalmasabb kérdésköre. Szinte mindenki érdeklődve figyeli a jelenséget, de őszintén szólva nem sokan tartják reálisnak azt.
Napjainkban a fagyasztás ugyan még mindig elképzelhetetlennek tűnik, de az emberek hosszú távú, mesterséges álomba helyezése talán mégsem olyan elrugaszkodott ötlet, mint azt eddig gondoltuk.
Jennifer Ngo-Anh, egy nemrégiben megjelent tanulmány társszerzője a Space.com-nak elmondta, hogy a finanszírozás rendelkezésre állásától függően az első emberi torpor-kísérletekre már a 2030-as évek közepén sor kerülhet.
Természetesen mindent finomhangolnunk kell, mielőtt embereken alkalmazhatnánk. De azt mondanám, hogy 10 év egy reális ütemterv
– mondta Ngo-Anh.
Ez a finomhangolás már folyamatban van. Az első vizsgálatok kimutatták, hogy a hibernált állapotban lévő állatokat néhány nap múltán sikerült épségben „kiolvasztani”.
Forrás: Space.com
