Te hogyan tanulsz? A felnőttkorunkban általában ugyanazt tesszük, mint az iskolában: újraolvassuk az anyagot, kiemeljük a legfontosabb részeket, beolvassuk a jegyzeteinket, és esetleg készítünk néhány tanulókártyát.
Ezek a tanulási technikák ésszerűnek és egyszerűnek tűnnek. De csak azért, mert ismerősek, még nem jelenti azt, hogy hatékonyak is. Kutatások is kimutatták, hogy a tanulás számos népszerű megközelítése meglehetősen haszontalan. A kulcsfontosságú részek kiemelése például alapvetően nem segít az információ megtartásában. A tananyag újraolvasása pedig rendkívül hatástalan – tárja fel az Inc.
Sokan rengeteg időt pazarolnak el a nem optimális tanulási technikákra, pedig számos jobb, tudományosan alátámasztott megközelítés létezik, amit használhatunk. Íme az öt kedvencünk.
Ez is érdekelhet: Ettől függ, hogy milyen gyorsan tanulunk meg valamit
1. Kevesebb olvasás, több felidézés
Érdemes kevésbé az olvasásra, és inkább az írásbeli számonkérésre koncentrálnunk. Ahogy a diákok újraolvassák a tankönyveiket, a növekvő ismeretség miatt azt hiszik, hogy tanulnak. De mivel nem gondolkodnak az olvasottak jelentésén, nem fejlesztik a tudást, ami valójában a megértést építi. A pszichológusok szerint ehelyett inkább egyszer kellene elolvasni, majd a tanulási idő nagy részét arra fordítani, hogy felidézzük, amit olvastunk, és leírjuk. Ha egy szakasz vagy fogalom kimarad, nem baj, ha újra elolvasod. De hagyd, hogy a felidézési kísérletek irányítsanak.
2. Aktív hallgatás
Azt is érdemes újragondolni, hogyan rögzítjük az információkat. Ahelyett, hogy passzívan hallgatnának egy előadást és robotszerűen jegyzetelnének, próbáljuk aktívan azonosítani a főbb témákat, megjegyezni az alátámasztó bizonyítékokat, és figyelni az óra mögöttes szervezeti felépítésére. Egyes pontokat kapcsoljunk össze szélesebb következtetésekkel. Bill Gates és Elon Musk is hasonló megközelítést ajánlott a tanuláshoz.
Ez is érdekelhet: Egy egyszerű trükk a memóriádnak, hogy jobban menjen a tanulás
3. Interleaving tanulás
Fotó: Shutterstock
Az interlerleaving nevű megközelítés azt mondja, hogy ahelyett, hogy az összes tanulási időt egyetlen tantárgynak vagy fogalomnak szentelnéd, keverd meg a dolgokat azzal, hogy különböző készségeken dolgozol egyetlen tanulási idő alatt.
4. Nyújtsd ki a tanulást
A magolás látszólag működik, ha csak az érdekel, hogy átmenj a vizsgán, de minden, amit az utolsó pillanatban tömsz a fejedbe, hamar elpárolog. Ehelyett a tudomány azt javasolja, hogy támaszkodj az „elosztott gyakorlásra", azaz a tanulást hosszabb időre oszd el, rövid, intenzív tanulási szakaszokra bontva, amelyeket egy tisztességes méretű, ideális esetben legalább egynapos szünet követ.
5. Legyen aktív
Amikor elképzeljük, hogy valaki tanul, általában egy csendben ülő, olvasó diákot látunk. A tanulmányok azonban azt mutatják, hogy az aktívabb tanulási stratégiák gyakran hatékonyabbak. A jegyzetek telefirkálása és a fogalmak lerajzolása jelentősen növeli a felidézést. Úgy tűnik, a megtanulni kívánt anyag hangos felolvasása is segít abban, hogy többet jegyezzünk meg belőle.
