Egy új tanulmány szerint azonos lehetőségek mellett valójában minden ember nagyon hasonló sebességgel képes megtanulni egy adott anyagot.
Egy program keretében a tudósok 1,3 millió tanulói interakciót vizsgáltak különböző tanulási szoftvereszközökön keresztül, amelyeket 6946 tanuló használt. A kísérlet életkori szempontból igen nagy mintát vizsgált, ugyanis a késői általános iskolásoktól egészen a főiskolásokig mérte a diákok képességeit.
Az elemzésből kiderült, hogy a tanulók háttere és a lehetőségük arra, hogy gyakorolják a felvett ismereteket volt a legnagyobb hatással a tanulmányi teljesítményükre, nem pedig a tanulási idő, illetve az egyéb okok.
Ez is érdekelhet: Nem tudsz leülni tanulni? A tudomány szerint van egy egyszerű megoldás
Az adatok azt mutatták, hogy a teljesítménybeli különbségek a tanulási lehetőségek közötti különbségekből erednek, és az ilyen lehetőségekhez való jobb hozzáférés segíthet megszüntetni ezeket az egyenlőtlenségeket. Ez újabb megerősítése annak, hogy ezek az oktatási technológiák olyan kedvező tanulási feltételeket biztosíthatnak, amelyek megkönnyítik valami új dolog, például egy második nyelv, vagy egy tudományos vagy matematikai fogalom elsajátítását
– mondta Ken Koedinger, a pennsylvaniai Carnegie Mellon Egyetem kognitív pszichológusa.
A kutatók három kérdésre keresték a választ:
- Mennyi gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy megtanuljunk valamit?
- Mennyire változó a kezdeti teljesítmény a tanulók között?
- És mennyire különbözik a diákok tanulási sebessége?
A kísérlet alanyainak átlagosan hét alkalomra volt szükségük ahhoz, hogy megtanuljanak valamit, bár ez egyénenként gyakran változott. Az új tanulmány kimutatta, hogy ez az eltérés inkább a tanulók kiindulási helyzetén múlott, mint a gyorsabb tanulási képességükön.
Mindannyian láttunk már olyan eseteket, amikor valaki hamarabb eljut egy tanulási eredményhez, mint egy társa, például az egyik diák ötöst kap algebrából, a másik pedig hármast. De amit általában nem követünk nyomon, az az, hogy hol kezdték. Az eredményeink nem mondanak ellent annak, hogy az emberek különböző helyeken kötnek ki, de annak számbavétele, hogy honnan indulnak a diákok, sokat elárulhat arról, hogy hová fognak eljutni
– mondja Keodinger.
A kutatócsoport szerint az agyunk különböző „mentális útvonalakat" vehet igénybe, hogy megtanuljon valamit, ami azt jelenti, hogy a tanulási sebességünk nem túlságosan eltérő – mindannyian eljuthatunk ugyanarra a pontra a tapasztalatainknak és tudásunknak leginkább megfelelő módon.
A tanulás során számos tényező játszik szerepet, de az, hogy miként alkalmazkodunk a körülményekhez, nagyon úgy tűnik, hogy jóval fontosabb, mint azt korábban gondoltuk.
Forrás: Science Alert
