A tudósok eredetileg egy 87 éves epilepsziás beteg agyhullámait vizsgálták a rohamai miatt egy elektroenkefalográf (EEG) készülék segítségével.
A páciens azonban szívrohamot kapott és elhunyt a vizsgálat közben, miközben még mindig az EEG-re volt kötve. Az esemény ugyan tragikus, mégis egyedülálló lehetőséget adott a kutatóknak arra, hogy 15 percig rögzítsék egy haldokló ember agyi aktivitását.
A kutatók megállapították, hogy megnövekedtek a gamma-oszcillációként ismert agyhullámok, amelyek jellemzően az álom és emlékezet-visszahívás során jelentkeznek. Tehát egy haldokló személynek – a kutatók feltételezése szerint – szó szerint lepereghet az élete a halál előtt.
A memória-visszahívásban részt vevő oszcillációk generálásán keresztül az agy a halálunk előtti utolsó életeseményeit játszhatja le, hasonlóan a halálközeli élményekben tapasztaltakhoz. Az eredmények megkérdőjelezik azokat az elképzeléseket, hogy pontosan mikor ér véget az élet.
– idézi a Futurism a Louisville-i Egyetem munkatársát, Dr. Ajmal Zemmart, a tanulmány vezető szerzőjét.
Természetesen érdemes fenntartással kezelni az eredményeket. A tanulmány például csak egyetlen esetet vizsgált, a páciensnek a kórtörténetében görcsrohamok és agyduzzanat is szerepelt, ami befolyásolhatta az eredményeket.
Ugyanakkor a haldokló patkányok agyi aktivitását vizsgáló korábbi kutatások is hasonló gamma-aktivitást mutattak ki. Mindez arra utalhat, hogy sok fajnál egy természetes jelenségről lehet szó.
Zemmar hozzátette, hogy bár további kutatásokra van szükség, a pácienstől szerzett tapasztalatok valójában egy kis reményt nyújthat azoknak a családoknak, akik valamelyik szerettük halálával küzdenek.
Valamit megtanulhatunk ebből a kutatásból: bár szeretteink lehunyt szemmel várják, hogy nyugalomra térjenek, agyuk talán újra lejátssza a legszebb pillanatokat, amelyeket életükben átéltek
– mondta.
