Egyetlen hajszál is árulkodhat a Parkinson-kórról

A Hebei Egyetem kutatócsoportja Ming Li biológus vezetésével 60 Parkinson-kóros beteg hajmintáját elemezte, és az eredményeket egészséges, azonos korú kontrollszemélyek adataival vetette össze. A különbség egyértelmű volt: a betegek hajában szignifikánsan alacsonyabb vas- és rézszintet, ugyanakkor magasabb mangán- és arzénszintet mértek. Li így fogalmazott erről:

A Parkinson-kór megbízható, beavatkozás nélküli kimutatása továbbra is komoly kihívás. Bár a véralapú biomarkerek ígéretesek, a haj különleges tulajdonsággal rendelkezik: hosszabb időn keresztül képes rögzíteni a szervezetet érő hatásokat. Felhalmozza az étrendből és a környezetből származó nehézfémeket, így történeti lenyomatot adhat az anyagcsere és a környezeti terhelés változásairól.

A Parkinson-kór pontos oka továbbra sem ismert, de egyre több kutatás mutat rá a bélrendszer és az agy szoros kapcsolatára. Korábbi eredmények szerint a bélflóra egyensúlyának felborulása, a feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend, valamint bizonyos környezeti szennyezők – például növényvédő szerek – növelhetik a kockázatot.

Li és munkatársai egereken is végeztek vizsgálatokat. A Parkinson-szerű tüneteket mutató állatok szőrében szintén alacsonyabb vasszintet találtak, és ez szoros kapcsolatban állt a bélműködés zavarával. Az érintett egerekben a vasfelszívódásért felelős gének aktivitása csökkent, miközben a mikroorganizmusok vasfelvételéhez kapcsolódó génjei fokozott működést mutattak. Mindez rendszerszintű vashiányhoz vezethetett.

Emberek esetében a bélbaktériumok összetételének változása évekkel a diagnózis előtt kimutatható. A kutatók úgy vélik, a hajban mért vashiány lehet az egyik legkövetkezetesebb jel, amely a bélrendszeri zavarokra utal. Egy 2025-ös, a rendelkezésre álló szakirodalmat áttekintő tanulmány szintén arra jutott, hogy a Parkinson-betegek esetében a vasanyagcsere zavara kimutatható az agyban, a vérben és a bélrendszerben is, ami tovább erősíti az összefüggés jelentőségét.

A tanulmány szerzői szerint az eredmények arra utalnak, hogy a hajban mért alacsonyabb vasszint összefügghet a Parkinson-betegek gyomor-bélrendszeri működési zavaraival, valamint a bélmikrobiom egyensúlyának felborulásával, amely fokozott vasfelvételi kapacitást mutat.

Az emelkedett arzénszint további vizsgálatokat igényel. A kutatásban részt vevő Parkinson-betegek gyakrabban fogyasztottak belsőségeket és kagylóféléket, amelyek nagyobb eséllyel tartalmazhatnak arzént, de a környezeti kitettség szerepe sem zárható ki. Ahogy a ScienceAlert is említi, a vizsgálat kisméretű mintán alapul, ezért az eredmények megerősítéséhez nagyobb, hosszabb távú kutatásokra van szükség.