Sokáig azt feltételeztük, hogy fajunk egyetlen ősből fejlődött ki. A földi élet azonban sosem ilyen egyszerű, különösen akkor nem, ha az általunk ismert legösszetettebb szociális fajról, az emberről van szó.
A Cambridge-i Egyetem kutatói most egy olyan, eddig kevésbé ismert szakaszra világítottak rá az emberi faj családfájában, amely 1,5 millió évvel ezelőtt egy populáció szétválásával kezdődött, majd 300 ezer éve azok összehangolódásával folytatódott.
Trevor Cousins és társszerzői, Aylwyn Scally és Richard Durbin cambridge-i genetikusok tanulmányukban kimutatták, hogy a mai emberi faj a gyeniszovai ember genetikájával nőhetett össze.
Ezt is olvasd el! A pestis túlélését segítő gének még ma is befolyásolják az életünket
Sőt, mivel a mai napig elég sok neandervölgyi DNS található a génállományunkban, tudjuk, hogy a faji határok ott is elmosódhattak.
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Közvetlenül a két őspopuláció szétválása után az egyiknél súlyos szűk keresztmetszetet látunk, ami arra utal, hogy nagyon kis méretűre zsugorodott, majd lassan, egymillió éven keresztül növekedett. Ez a populáció később a modern ember genetikai anyagának mintegy 80 százalékát adta, és úgy tűnik, ez volt az az őspopuláció is, amelytől a neandervölgyiek és a gyeniszovaiak elváltak
– áll a kutatásban.
Ez is érdekelhet! Neked is van egy hasonmásod? Több bennetek a közös, mint gondolnád!
Ez azt sugallja a Science Alert szerint, hogy az emberi vérvonal sokkal korábban vált visszavonhatatlanul kuszává, mint gondoltuk.
Azt is kimutatták, hogy a neandervölgyi gének például csak a nem afrikai modern emberi DNS-ben vannak jelen – abban körülbelül 2 százalékot kitéve.
Egyre világosabbá válik, hogy túlságosan leegyszerűsítő az az elképzelés, miszerint a fajok tiszta, elkülönült vonalban fejlődnek
– összegez a tanulmány.
