Néha csábító elképzelni, hogy az égitestek elrendezése mögött természetfeletti kéz áll. De az Univerzum hatalmas, és a természet áramlása számos lenyűgöző dolgot rejt magában.
Így van ez az Arp 248-as galaktikus triplett esetében is, amely kölcsönhatásban lévő galaxisok vizuálisan és tudományosan egyaránt lenyűgöző elrendeződése. A kölcsönhatásban lévő galaxisok hármasa mintegy 200 millió fényévre van tőlünk, a Szűz csillagképben.
Ez is érdekelhet: Az egész galaxisunk hullámzik, ez az oka
A galaxisokat csillagok, gáz és por áramlása köti össze, amely a galaxisok gravitációs vonzása során keletkezett. A csillagászok „árapálycsápoknak" nevezik a patakokat. Amikor az Arp 248-hoz hasonló poros és gázban gazdag galaxisok összeolvadnak, az összeolvadás során gyakran képződnek csóvák. A csóvák az összeolvadó galaxisok külső spirálkorongjainak anyagából állnak, és a kékkel jelzett aktív csillagkeletkezésnek adnak otthont.
A Wild's Triplet néven ismert Arp 248 két galaxisból áll, amelyeket egy árapálycsóva köt össze.
Fotó: NASA
A fenti kép egy megfigyelési projektből származik, amely két szokatlan galaxiskollekciót vizsgál Halton Arp bevonásával. Arp amerikai csillagász volt, aki 1966-ban létrehozta a Különös Galaxisok Atlaszát. Az atlasz 338 galaxist tartalmaz, amelyeket szokatlan alakjuk miatt választottak ki. Az volt a szándéka, hogy rávilágítson a galaxisok sajátos szerkezetének sokféleségére. Ma már tudjuk, hogy ezek a galaxisok azért vesznek fel ilyen furcsa alakzatokat, mert kölcsönhatásban vannak egymással és esetleg összeolvadnak. Arp nem értett egyet ezzel az értelmezéssel, és azt mondta, hogy a szokatlan formák kilövelléseknek köszönhetőek. Mindenesetre rájött, hogy a csillagászok nem nagyon ismerik, hogyan változnak a galaxisok az idő múlásával, és azt tervezte, hogy a csillagászok az ő Atlaszát használhatják a galaxisok fejlődésének tanulmányozására.
Olvass tovább: Végre találtak bizonyítékot az univerzum első csillagáról
A megfigyelési projektben szereplő szokatlan galaxisok második gyűjteménye az A Catalog of Southern Peculiar Galaxies and Associations (A déli különös galaxisok és társulások katalógusa) címet viseli. Ezt 1987-ben adta ki Arp és kollégája, Barry Madore. A Katalógus 25 különböző fajtájú objektumot tartalmaz, köztük csóvával rendelkező galaxisokat is.
Az Atlasz és a Katalógus kiadása óta már azt is tudjuk, hogy az összeolvadások fontos szerepet játszanak a galaxisok fejlődésében. Ahogy a csillagászok egyre részletesebben tanulmányozzák a kölcsönhatásban lévő galaxisokat, az objektumok egy új osztályát fedezik fel, amelyet „intergalaktikus csillagkeletkezési objektumoknak" (ISFO-k) neveznek. Az ISFO-k az objektumok széles osztályát alkotják, amelyek a galaxisok kölcsönhatásakor kialakuló különböző típusokat ragadják meg.
A Centaurus A kompozit képe, amely megmutatja az aktív galaxis központi fekete lyukából kiinduló sugárnyalábokat.
Fotó: NASA
Az ISFO-k az árapály kölcsönhatások és a kölcsönhatásban lévő galaxisok anyagának ram-söprése miatt alakulhatnak ki. Tömege a szupercsillaghalmazoktól egészen a csillagászok által „árapályos törpegalaxisoknak" (TDG-k) nevezett galaxisokig terjedhet. Egy 2012-es, a Sloan Digital Sky Survey adatai alapján készült tanulmány becslése szerint a törpegalaxisok mintegy 6 százaléka lehet árapályos eredetű.
Az ISFO-k gyakran gravitációsan kötődnek a galaxisokhoz, de hogy hányan és mennyi ideig maradnak kötve, az még nyitott kérdés. Néha az árapály-áramlatokból származó anyag visszaáramlik a galaxisokba, ami további csillagkeletkezést indít el. Az ebből a kölcsönhatásból visszamaradt anyag porral és fémekkel gazdagítja a csillagközi közeget.
A csillagászok most úgy gondolják, hogy a galaxisok mintegy 25 százaléka jelenleg is összeolvad más galaxisokkal. A Harvard Center for Astrophysics szerint még ennél is több közülük gravitációs kölcsönhatásban van, ha nem is egyesül.
Tejútrendszerünk galaxisa bizonyíték erre, mivel a Magellán-felhőkből és a Nyilas törpegalaxisból is kannibalizált gázt, sőt csillagokat is. Néhány milliárd év múlva pedig a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis olvad össze. Ki tudja, milyen óriás keletkezik ebből az eseményből?
Forrás: Science Alert
