Hogy ez az illúzió milyen mélyre hatol, még nem tudjuk, de ez csak a legújabb bizonyíték arra, hogy milyen meglepő módon befolyásolják az érzékelésünket, ahogy az agy próbál zsonglőrködni a minket bombázó vizuális információk szüntelen áradatával.
A saját szememmel láttam, mondják gyakran az emberek. Ez azt jelenti, hogy mivel valamit érzékeltünk, annak meg kellett történnie. De azt, hogy mit érzékelünk, nagyon sok minden befolyásolhatja, és egy furcsa új kísérlet megmutatja, milyen könnyen manipulálhatók az érzékeléseink a saját elvárásaink és feltételezéseink által. Egy új tanulmányban a tudósok egy újszerű érzékelési illúziót fedeztek fel, amely hatékonyan átrendezi az események érzékelt időbeli sorrendjét egy sorozatban.
Vajon az idő és az időbeli sorrend érzékelése hűen tükrözi-e azt, ami a világban történik (vagy legalábbis ami a retinánkra érkezik), vagy látszólag magasabb szintű elvárások, például a (feltételezett) ok-okozati összefüggések befolyásolhatják azt a sorrendet, amelyben az események bekövetkezését tapasztaljuk? A kutatók egy kísérletsorozatban több mint 600 résztvevőnek mutattak egy animációt, amelyben egy látszólag egyszerű ABC eseménylánc látszik lezajlani: egy A négyzet ütközik egy B négyzettel, amely viszont ütközik egy C négyzettel.
Valójában azonban az animáció valójában azt mutatta, hogy a C négyzet már azelőtt elkezdett mozogni, hogy a B négyzet ütközött volna vele (ezt nevezik ACB-nek), sőt, valamivel (150 milliszekundummal) azelőtt, hogy a B négyzet elkezdett volna mozogni az A négyzettel való ütközéstől. Egy korábbi tanulmányban a kutatók azt találták, hogy az ACB animáció megjelenítésekor sokan az események láncolatára ABC-ként emlékeznek, és az időbeli sorrend érzékelését látszólag az ok-okozati összefüggésekkel kapcsolatos elvárásaik befolyásolják.
A jelenség egyik magyarázata az, hogy az emberek esetleg rosszul emlékeznek arra, hogy mi történt, amikor később, az események láncolatát látva előhívják az emléket. Ezt a kutatók memóriahipotézisnek nevezték el. Az új kísérletekben a kutatócsapat ismét megmutatta a résztvevőknek az ACB animációt, de ezúttal valós időben rögzítették a résztvevők válaszait, arra kérve őket, hogy jelezzék azokat a pillanatokat, amikor B és C mozogni kezd, szinkronizálva időzítésüket a képernyőn megjelenő rövid villanással.
A kísérlet az ismételt megtekintés ellenére azt mutatta, hogy az emberek valójában azt érzékelték, hogy B korábban mozog, mint ahogyan az valójában történt, míg C később látszott mozogni. Az újrarendezett ACB-sorozat megtekintésekor a résztvevők valójában azt érzékelik, hogy B korábban, C pedig később történik, olyan időzítésekkel, amelyek összességében megközelítik az ACB-sorozat oksági ABC-sorozattá alakításához szükséges időbeli elmozdulást, magyarázzák a kutatók a tanulmányukban. Ilyen nagyságrendű elmozdulásokat nem figyeltek meg, amikor az egyik tárgyat elrejtették. Tehát az illuzórikus oksági kontextus az, ami az időbeli sorrend online megfordulását eredményezi.
Bár még sok mindent nem értünk teljesen ezzel az érzékelési illúzióval kapcsolatban, a kutatók szerint a jelek időzítésének objektív érzékelésére való képességünket felülírják azok a következtetések, amelyeket az átvitel időzítésére vonatkozóan vonunk le, függetlenül a jelek természetétől. Ebben az esetben egy feltételezett ABC eseménylánc dominószerű fizikája felülírja azt a képességünket, hogy érzékeljük, mi történik valójában, az erős oksági elvárások felülírják a vizuális jelből beérkező információkat.
(Forrás: ScienceAlert)
