A csapból mindig friss víz fog jönni? Sajnos ez nem garantált. Az éghajlatváltozás eltolja a vízkörforgás helyét a szárazföldön, a szárazabb területek még szárazabbá, a nedves területek pedig még nedvesebbé válnak.
Egy új kutatás az óceánokban bekövetkezett változások alapján megállapította, hogy a vízkörforgás gyorsabban változik, mint gondoltuk. Ez az aggodalomra okot adó megállapítás hangsúlyozza, hogy egyre sürgetőbbé válik a légkört felmelegítő gázok kibocsátásának megszüntetése, mielőtt a vízkörforgás a felismerhetetlenségig megváltozna. Az édesvíz hasznosításának képessége teszi lehetővé a modern társadalmat.
A Föld felmelegedésével a víz körforgása elkezdett erősödni. Ez azt jelenti, hogy egyre több édesvíz hagyja el a bolygó száraz régióit, és kerül a nedves régiókba. A viszonylag száraz területeken gyakoribbak lesznek az intenzívebb aszályok. A viszonylag nedves területeken szélsőségesebb viharok és áradások lesznek. Ez az eltolódás már most is zajlik. De a mostani változások csak a kezdetet jelentik. A következő évtizedekben ez a vízkörforgás intenzívebbé válása a bolygó nagy területein sokkal nehezebbé teheti az emberek számára a megbízható édesvízellátást.
A Sydney Harbour vizének 123-szorosának megfelelő mennyiségű édesvíz 1970 óta a trópusokból a hűvösebb területek felé mozdult el. Ez becslések szerint 46 000-77 000 köbkilométernyi vizet jelent. Ez összhangban van a vízkörforgás akár 7 százalékos fokozódásával. Ez azt jelenti, hogy a csapadékosabb területeken akár 7 százalékkal több eső esik, a szárazabb területeken pedig 7 százalékkal kevesebb eső esik (vagy több párolgás). Ez a több korábbi tanulmány által megállapított becslések felső határán van, amelyek 2-4 százalékhoz közelebbi fokozódást valószínűsítettek. Sajnos ezek az eredmények arra utalnak, hogy a vízkörforgásban bekövetkező, potenciálisan katasztrofális változások gyorsabban közeledhetnek, mint azt korábban gondolták.
A vízkörforgás e változásai által sújtott száraz területeken a városok életképességét fenyegető valós veszélyekre számíthatunk, hacsak nem vezetnek be alternatívákat, például sótalanítást. Évtizedes tudományos kutatások kimutatták az üvegházhatású gázok kibocsátása és a globális hőmérséklet emelkedése közötti rendkívül egyértelmű kapcsolatot, ami viszont a vízkörforgás intenzívebbé válását eredményezi. Ez egy újabb ok arra, hogy miért kell a lehető leggyorsabban a nettó nulla kibocsátás felé haladnunk, hogy csökkentsük az éghajlatváltozás okozta károkat. A vízkörforgásban megfigyelt változások nagyrészt a régebbi, a 20. század közepéről és korábbról származó kibocsátásoknak tudhatók be. Azóta drámaian megnövekedett a kibocsátásunk.
(Forrás: ScienceAlert)
