föld az űrből
Az atomóráknak és a pontos csillagászati méréseknek köszönhetően kimutatták, hogy a napok egyre hosszabbak, de a tudósok nem tudják, miért. Mindez nemcsak az időmérésünkre van kritikus hatással, de a GPS-ekre és más technológiákra is, amelyek a modern életünket irányítják.

Az elmúlt évtizedekben a Föld tengely körüli forgása – amely meghatározza, hogy egy nap milyen hosszú – felgyorsult. Ez a tendencia rövidebbé tette a napjainkat;

2022 júniusában megdőlt az elmúlt mintegy fél évszázad legrövidebb napjának rekordja.

De a mostani rekord ellenére 2020 óta ez a folyamatos gyorsulás furcsa módon átváltott lassulásba, és a napok ismét hosszabbodnak, ennek oka pedig egyelőre rejtély – olvasható a The Conversation tudományos cikkében.

Míg a telefonjainkban lévő órák szerint egy nap pontosan 24 óra, a Föld tényleges ideje, amely alatt egyetlen fordulatot tesz meg, némileg változik.

Mint kiderült, egy nap nagyon ritkán pontosan a bűvös 86 400 másodperc.

Az állandóan változó bolygó

Évmilliók során a Föld forgása lelassult a Hold által mozgatott árapályokhoz kapcsolódó súrlódási hatások miatt. Ez a folyamat évszázadonként körülbelül 2,3 ezredmásodperccel növeli a napok hosszát.

Néhány milliárd évvel ezelőtt egy földi nap még csak 19 óra volt.

Az elmúlt 20 000 évben egy másik folyamat az ellenkező irányba hatott, felgyorsítva a Föld forgását.

Amikor az utolsó jégkorszak véget ért, az olvadó sarki jégtakarók csökkentették a felszíni nyomást, és a földköpeny folyamatosan a sarkok felé kezdett mozogni.

Ez a folyamat évszázadonként körülbelül 0,6 ezredmásodperccel rövidítette le a napokat.

Érdekesség, hogy a nagyobb földrengések is megváltoztathatják a nap hosszát, bár általában csak kis mértékben: a 2011-es nagy Tohoku földrengés Japánban, amelynek erőssége 8,9-es volt, a feltételezések szerint viszonylag apró, 1,8 mikromásodperccel gyorsította fel a Föld forgását.

A nagyobb változások mellett a rövidebb időszakokban az időjárás és az éghajlat is jelentős hatással van a Föld forgására, mindkét irányban változásokat okozva.

A légkörünk mozgása különösen erős hatással van, de az óceáni áramlatok is szerepet játszanak. A szezonális hótakaró és az esőzések, illetve a talajvízkivonás tovább változtatja a dolgokat – állítják a szakértők.

A technológia fejlődésének köszönhetően az 1960-as évek óta nagy pontos becslésekkel rendelkezünk a Föld forgási sebességéről. A becslések és az atomórák összehasonlítása azt mutatta, hogy az elmúlt néhány évben a napok hossza látszólag egyre rövidebb lett.

A kutatások alapján a Föld 2022. június 29-én érte el a legrövidebb napját, és a hosszú távú pálya 2020 óta a rövidülésről a hosszabbodásra látszik váltani – a szakértők szerint ez a változás példátlan az elmúlt 50 évben.

A változás oka viszont nem világos. Az is lehet, hogy az időjárási rendszerekben bekövetkező változásoknak köszönhető, de az is lehet, hogy a jégtakarók fokozott olvadása miatt.

A tudósok feltételezése szerint lehet, hogy a bolygó forgási sebességének egy rejtélyes változása lehet az ok: a Föld forgástengelye kissé eltért, amelynek periódusa körülbelül 430 nap.

A rádiótávcsövek megfigyelései is azt mutatják, hogy a billegés az utóbbi években csökkent; a kettő talán összefügg – de a tudósok csak találgatnak.

De az is lehet, bár nem valószínű , hogy semmi különös nem változott a Föld belsejében vagy körülötte. Lehet, hogy csak hosszú távú árapályhatásokról van szó, amelyek más periodikus folyamatokkal párhuzamosan működnek, és a Föld forgási sebességének átmeneti változását eredményezik.

Kell-e „ negatív szökőmásodperc"? 

A Föld forgási sebességének pontos ismerete számos alkalmazás szempontjából kulcsfontosságú – a navigációs rendszerek nem működnének nélküle. Az időmérők néhány évente szökőmásodperceket is beillesztenek a hivatalos időskálákba, hogy biztosítsák, hogy azok ne távolodjanak el a bolygónkkal való szinkronizálástól.

Ha a Föld még hosszabb napokra váltana, akkor lehet, hogy „negatív szökőmásodpercet" kellene beiktatnunk – ez viszont példa nélküli lenne, és még az internetre is befolyással lenne

A kutatók a negatív szökőmásodperc szükségességét jelenleg valószínűtlennek tartják, így egyelőre örülhetünk a hírnek, hogy – egy ideig – mindannyiunknak van néhány plusz ezredmásodperce.

A figyelmetekbe ajánljuk