A Holdat létrehozó bolygóközi ütközésnek több köze lehet a Föld ősi történetéhez, mint azt valaha gondoltuk.
A Föld valószínűleg egy Mars méretű protobolygóval ütközhetett 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Ez a becsapódás kapcsolatban lehet azzal, hogyan alakult ki a mágneses mezőnk.
A korábbi elméletek nem ismerték fel ezt a potenciálisan fontos kapcsolatot
– mondta David Hughes, a Leedsi Egyetem alkalmazott matematikusa, társszerzője a PNAS szaklapban szerdán (november 2.) megjelent, lektorált tanulmányról szóló közleményében.
A bolygóközi ütközés olyan kolosszális volt, hogy a Hold keletkezéstörténetének „óriás becsapódási hipotézise" szerint olyan anyagtömböket hozott létre, amelyekből a Föld holdja kialakult. A tudósok évtizedek óta tanulmányozzák az izotópokat (elemtípusokat), a meteoritokat és a geológiát, hogy behatárolják a Hold kialakulását, de a mágneses mező hipotézisét nem vizsgálták ilyen alaposan.
Ez is érdekelhet: Egy kutatás teljesen új megvilágításba helyezi a Föld kialakulását
A Föld geodinamikus folyamat révén hozza létre a mágneses mezejét, amihez egy bolygónak többek között egy bizonyos sebességgel kell forognia, és olyan belső folyadékkal kell rendelkeznie, amely képes vezetni az elektromosságot. A Föld olvadt vasból álló külső magja az a hely, ahol az elektromos és mágneses energiává való átalakulás végbemegy.
A jelenség önfenntartó, mivel a mágneses mező elektromos áramokat indukál, az áram pedig mágneses mezőt hoz létre. De hogy ez a folyamat egyáltalán hogyan indult be, azt kevéssé értjük.
A szerzők tanulmányukban azt írják, hogy alábbiak olyan kulcskérdések, amelyeket a jövőbeli kutatások során fel kell tenni, hogy behatárolhassák, hogy az erős mező a becsapódás előtt vagy után keletkezett-e:
- Milyen feltételek mellett vezet a korongakkréció egy erősen mágnesezett protobolygó kialakulásához?
- Milyen típusú becsapódások hagynak egy folyékony magot erősen mágnesezetté válni? – Megfordítva, milyen típusú becsapódások vezethetnek a folyékony mag erős mágnesezettségéhez?
- A kéreg és/vagy a köpeny óriási becsapódás általi eltávolítása megteremtheti-e a magban az erőteljes konvekció feltételeit?
- Vezethetnek-e a gyors szögimpulzus-veszteség (forgási sebességvesztés) által kiváltott instabilitások a mag erős mágnesezettségéhez?
- Az akkréciós tóruszok rekondenzációja (más szóval a fánk alakú akkréciós korong összeállása a becsapódás után) eredményezhet-e dinamóhatást?
Cikkünk hasonló témában: Egy óriási fekete lyuk rejtőzött el a közelünkben
A szerzők kihangsúlyozták, hogy jelenleg túl kevés információ áll rendelkezésre ahhoz, hogy a forgatókönyvek között válasszunk de hozzáteszik, hogy a nagy becsapódást nem lehet figyelmen kívül hagyni, amikor arról beszélünk, hogyan alakult ki a Föld mágneses mezeje.
A szerzők továbbá megemlítették, hogy a dinamóhatás szem előtt tartása segíthet a jövőbeli kutatóknak leszűkíteni a Föld mágneses mezejének keletkezési idejét. Emellett további, a Föld mágneses történelmébe mélyen belemerülő tanulmányok elvégzését sürgetik.
Forrás: Space.com
