Bár az érzelmek az agyunkból erednek, meglepően nagy hatással vannak a különféle szerveinkre is. Gyomorideg? Szapora légzés? Mellkasi fájdalom? – rengeteg következménye lehet annak is, amikor az agyunk félelmet kezd érezni. De mégis miképp kapcsolódnak össze? Íme!
A félelem és az agy kapcsolata
Míg az agyunk arra fejlődött ki, hogy megmentsen minket egy zuhanó sziklától vagy egy életveszélyes ragadozótól, a modern élet szorongásai gyakran sokkal összetettebbek. Egyes dolgoktól már gyerekkorunktól kezdve félünk, és ezek később is rossz emlékeket táplálnak sokunkban.
Amikor valamit veszélyesnek érzékelünk, az érzékszervi bemeneteink először az amigdalába jutnak el. Az agynak ez a kicsi, mandula alakú területe az, amely érzékeli egy adott helyzet érzelmi jelentőségét. Leegyszerűsítve az amigdala „dönti el", hogy mi legyen arra a természetes reakció – derül ki a The Conversation tanulmányából.
A fenyegetés észlelése létfontosságú része az életünknek, és ennek rendkívül gyorsnak kell lennie. Őseinknek sem volt sok ideje gondolkodni, amikor egy-egy szituációban az életben maradás volt a tét. Ez az alapérzelem tehát azért is van meg bennünk, hogy védjen és figyelmeztesse testünket is a gyors válaszreakciókra.
Ezt is olvasd el! Fóbia vs. félelem − hol húzódik a határ a kettő között?
Emiatt az amigdala úgy fejlődött ki, hogy megkerülje a logikus gondolkodásban részt vevő agyterületeket, és azonnal fizikai válaszreakciókat tudjon beindítani.
Unsplash / Robina Weermeijer A hippokampusz közel van az amigdalához, és szorosan kapcsolódik hozzá. Részt vesz a biztonságos és a veszélyes dolgok memorizálásában – különösen a környezethez viszonyítva – azaz kontextusba helyezi a félelmet. Elválasztja egymástól a veszélyesnek tűnő és a valóban veszélyes helyzeteket. A szemünk felett található prefrontális kéreg pedig leginkább a félelem feldolgozásának kognitív és szociális aspektusaiban vesz részt.
A félelem és a testünk többi része
Az agy gyors jeleket küld az izmoknak, hogy felkészítse őket a gyors és erőteljes mozgásra egy veszélyreakció esetén. Ide tartoznak a mellkas és a gyomor izmai, amelyek segítenek megvédeni az ott lévő létfontosságú szerveinket. Tehát ezért fordul elő, hogy stresszes körülmények között szorító érzést érzünk ezeken a helyeken.
Ez is érdekes lehet számodra: A tömegben szorongás egy nem is olyan ritka betegség, melynek neve is van
Az idegsejtek arra késztetik a mellékvesét, hogy hormonokat, például adrenalint szabadítson fel, amelyek a vérben eljutnak a szerveinkhez, és növelik a félelemreakció sebességét. Az izmok megfelelő vérellátásának biztosítása érdekében, a szimpatikus idegrendszer jelzései növelhetik a szívverés ütemét és az összehúzódás erejét. Ezeket a mellkasunkban érezzük, ezért köthetjük az intenzív érzelmek megélését a szívünkhöz.
A szimpatikus idegrendszer irányítja a szervezet harc-vagy-menekülés válaszreakcióját.
A tüdő sem marad ki: a szimpatikus idegrendszer jelzései itt kitágítják a légutakat, és gyakran növelik a légzésünk sebességét és mélységét. Ez néha légszomjat eredményezhet. Mivel az emésztés az éles helyzetekben az utolsó szempont, a szimpatikus aktiváció lelassítja a bélrendszert, és csökkenti a gyomor vérellátását. Mindezt azért, hogy oxigént és tápanyagokat takarítson meg a létfontosságúbb szervek, például a szív és az agy számára.
Bár a félelem és a szorongás érzése az agyunkban kezdődnek, a többi szervünkre is hatással van. Az érzelmek a testben és az agyban is lezajlanak, de az agyunk az, amely elindítja és tudatosítja ezek létezésének valódiságát.
