fekete lyuk

Miért gondolják egyes fizikusok, hogy egy fekete lyukban élünk?

A fekete lyukak tanulmányozása során a fizikusok már-már őrült hipotéziseket vetettek fel, az egyik ilyen szerint egy holografikus univerzumban élünk, ahol minden, amit látunk és érzékelünk, valójában az univerzumunk határán van kódolva. Ezen túlmenően egyesek azt is felvetették, hogy ez azt jelentheti, hogy a mi világegyetemünk egy nagyobb világegyetem fekete lyukán belül található.


A fekete lyukak, amelyek hatalmas csillagok összeomlásakor keletkeznek, olyan térrészek, ahol a gravitáció olyan erős, hogy még a fény sem tud elmenekülni. Létezésük problémát jelentett, amikor a termodinamika szempontjából tanulmányozták őket. Egy fekete lyuk végső állapota, amikor eléri az egyensúlyt, csak három paramétertől függ: a tömegétől, a szögimpulzusától és az elektromos töltésétől.

Ez is érdekelhet: Vajon tényleg ilyen lesz a Föld utolsó pillanata?

De ha egy fekete lyuknak tömege van, akkor a termodinamika első törvénye szerint hőmérsékletet kell elérnie, és a termodinamika második törvényének megfelelően hőt kell sugároznia. Stephen Hawking kimutatta, hogy a fekete lyukaknak sugárzást kellene kibocsátaniuk – ma Hawking-sugárzásnak nevezzük –, amely a téridő tartomány határán alakul ki.

Hawking ekkor rámutatott egy paradoxonra. Ha egy fekete lyuk el tud párologni, akkor a benne lévő információ egy része örökre elveszik. A fekete lyuk által kibocsátott hősugárzás által tartalmazott információ degradálódik.

Az információ visszaállíthatatlan elvesztése ellentmond a kvantummechanika egyik alaptételének. A Schrödinger-egyenlet szerint az idővel változó fizikai rendszerek nem hozhatnak létre vagy semmisíthetnek meg információt.

Bár ez nem igaz a fekete lyukon kívüli térre, és vannak olyan javaslatok, amelyek szerint maga az univerzum is lehet fekete lyuk, ahol minden folyamat a határon zajlik, és amit megfigyelünk, az ezekből a kölcsönhatásokból jön létre. Ez egy vad elképzelés, de felvetették, hogy a gravitáció a határon kialakuló összefonódás-entrópiából eredő erőként keletkezhetne – írja az IFLScience.

Unsplash

Ez az elmélet nem a legmeggyőzőbb ötlet a világegyetem magyarázatára, a standard fizika még mindig a legjobban leírja az általunk látott világegyetemet.

Először is, ahhoz, hogy ez a modell működjön, az univerzum Hubble-sugarának meg kell egyeznie a Schwarzschild-sugárral, vagyis annak a fekete lyuknak a méretével, amely akkor keletkezne, ha a benne lévő összes anyag egyetlen pontba sűrűsödne.

Ez a két szám valójában meglepően közel van egymáshoz, bár ez egy kozmikus véletlennek is betudható.

Olvasd el ezt is! Összeállt két fekete lyuk – eddig soha nem látott dolog történt

Vannak más okok is, mint például ez a mindent mutató diagram, amely arra utal, hogy egy nagyobb univerzum fekete lyukában élhetünk. De amíg egy ilyen elmélet nem áll elő meggyőző bizonyítékokkal és a fizika jelenlegi megértésén túlmutató jóslatokkal, azt javasoljuk, hogy egyelőre ne vessük magunkat egzisztenciális válságba, akár 3D-s objektum vagyunk a hagyományos téridőben, akár egy 2D-s határról egy nagyobb univerzumon belüli holografikus vetület.

A figyelmetekbe ajánljuk