
Drámai jelenség 145 fényévre: egy halott csillag megmutatja, mi várhat a Napra
Egy nemrég azonosított fehér törpe drámai példát szolgáltat arra, mi történhet a Naprendszerrel, amikor a Nap végleg kimeríti az energiakészletét. A ScienceAlert beszámolója szerint egy kutatócsoport egy fehér törpe körül észlelte egy széttépett bolygó maradványait – vagyis egy olyan világét, amelyet a saját csillaga pusztított el, jóval azután, hogy az már „meghalt”.
A hawaii W. M. Keck Obszervatórium műszerei egy olyan fehér törpét vizsgáltak, amely több mint 3 milliárd éve hunyt ki, miután levetette külső rétegeit és lassan lehűlő, tömör csillagmagként keringett tovább. A kutatók azonban nem egy „csendes” halott csillagot találtak, hanem olyat, amely épp egykori bolygójának darabjait kebelezte be. A tanulmány első szerzője, Érika Le Bourdais szerint ez a késleltetett pusztulás megmutatja, mi várhat ránk, amikor a Nap nagyjából 5 milliárd év múlva fehér törpévé válik.
A megfigyelés legfontosabb eredménye, hogy a fehér törpe légkörében 13 különböző nehéz elemet mutattak ki – soha nem észleltek még ennyit hidrogénben gazdag fehér törpén. Ezek a kémiai nyomok arra utalnak, hogy a csillag egy legalább 200 kilométer széles kőzetbolygó törmelékét vonzza magához. A bolygó felépítése kifejezetten Föld-szerű lehetett: kőzetköpeny és fémes mag alkotta, az adatok alapján a mag a teljes tömeg körülbelül 55 százalékát tehette ki. Összehasonlításképpen: a Merkúr magaránya 70 százalék körüli, a Földé 32 százalék.

Az LSPM J0207+3331 névre hallgató fehér törpe 145 fényévre található a Háromszög csillagképben. A kutatókat különösen meglepte, hogy egy ilyen hideg, hidrogénben gazdag csillag fotoszférájában ennyi nehéz elem maradhatott fenn, hiszen ezek nagyon gyorsan – akár napok alatt – lesüllyednek a csillag belseje felé. A szerzők szerint ez arra utal, hogy a bolygópusztulás nem egy régi, hanem kifejezetten friss folyamat lehet.
A jelenség egyben új módszert is kínál az exobolygók vizsgálatára. A bolygók összetételét közvetlenül szinte lehetetlen megfigyelni, ám amikor egy fehér törpe felemészt egy körülötte keringő világot, annak elemei kimutatható kémiai ujjlenyomatot hagynak a csillag légkörében.
A ScienceAlert idézi a tanulmány egyik társszerzőjét, John Debes-t is, aki szerint „valami egyértelműen megzavarta ezt a rendszert jóval a csillag halála után”. A fehér törpévé válás során a csillag tömeget veszít, ami önmagában képes instabillá tenni a pályákat, de az sem kizárt, hogy egy nagyobb, Jupiter-szerű bolygó gravitációs hatása taszította veszélyes pályára a kisebb égitestet. Az okok feltárása lehet a kulcs ahhoz, hogyan változnak több bolygórendszerek csillagaik halála után.
Olvasd el ezt is!