Exobolygó.

Illusztráció.

Egy rejtélyes Föld-méretű exobolygóról érkező ismétlődő jel izgatja a tudósok fantáziáját

A csillagászok úgy gondolják, hogy találtak egy Föld-méretű, mágneses mezővel rendelkező exobolygót, miután a Nature Astronomy című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ismétlődő rádiójeleket észleltek egy kőzetplanétáról, amely egy Földtől mindössze 12 fényévre lévő csillag körül kering.


Az YZ Ceti b névre keresztelt exobolygó mágneses mezőjének észlelése azt jelenti, hogy nagyon is lehetséges, hogy a planéta légkörrel rendelkezik.

Olyan dolgot látok, amit eddig még senki sem

– mondta a tanulmány társszerzője, Jackie Villadsen, a Bucknell Egyetem fizika és csillagászat adjunktusa a sajtóközleményben.

A tudósok régóta küzdenek a mágneses mezők kimutatásával a kisebb, Földhöz hasonló bolygókon, ami az egyik legnagyobb akadály maradt a potenciálisan lakható, életet tartalmazó világok felkutatásában.

Ez is érdekelhet: Az univerzum tele lehet sötét anyagból álló bolygókkal, állítják a fizikusok

Az életnek légkörrel rendelkező bolygóra van szüksége a túléléshez. Úgy tűnik azonban, hogy a légkörnek mágneses mezőre is szüksége van, hogy megvédje a bolygó gazdatestét az illékony sugárzásától. Máskülönben idővel szétszakadna.

Mivel a kis bolygók mágneses mezőinek kimutatása nehéz, a kutatók újszerű megközelítéssel próbálták kiegyenlíteni a helyzetet, és arra fogadtak, hogy a legjobb, ha a csillagukhoz nagyon közel lévő bolygókat vizsgálják meg. És az YZ Ceti b valóban közel van, és a mindössze két földi napnyi keringési pályája miatt gyakori kölcsönhatásra kényszerül a mágneses mezeje és a Napból származó plazma között.

Ha a bolygónak mágneses mezeje van, és elég sok csillaganyagot szánt át, akkor a csillag fényes rádióhullámokat bocsát ki

– magyarázta Villadsen.

Ezután a keletkező rádióhullámok erősségének mérésével a tudósok meg tudják mérni az exobolygó mágneses terének erősségét.

Tulajdonképpen a csillag sarki fényét látjuk – ez a rádióemisszió az. A bolygón is kellene sarki fénynek lennie, ha van saját légköre

– tette hozzá Sebastian Pineda vezető szerző, a Coloradói Egyetem asztrofizikusa.

A mágneses mezők vadászatának ilyesfajta megközelítésének hátulütője, hogy az észlelt bolygók túl közel lennének a csillagukhoz ahhoz, hogy az általunk ismert életet fenntartsák. Másrészt viszont a mágneses mezők, és ezáltal a légkörök sokkal könnyebben kimutathatók, ami a jövőben új felfedezési technikák előtt nyitja meg az utat.

Forrás: Futurism

A figyelmetekbe ajánljuk