Az emberi hibernáció csupán a sci-fik klasszikus trópusának tűnik, pedig közelebb vagyunk a valódi lehetőségéhez, mint gondolnád.
Az emberiség hibernációs képességére utaló régészeti bizonyítékok ellenére azonban még nem sikerült megfejtenünk a hosszú távú felfüggesztett életmód bonyolultságát a modern technológia segítségével. Az 1970-es évek óta használják az indukált hipotermiát (lényegében a test rendkívül alacsony hőmérsékletre hűtését), hogy megvédjék a testet agy- vagy nyitott szívműtétek során, de ez csak egy óráig tarthat a szövetek jelentős károsodásának kockázata nélkül.
Ha tovább olvasnál: Az emberi hibernáció nemsokára valósággá válhat
A Nature Metabolism című szaklapban nemrég megjelent tudományos tanulmányban azonban a kutatók egy új, „nem invazív, precíz és biztonságos" módszert mutattak be a „torpor-szerű állapot" − a hibernációhoz hasonló, csökkent testhőmérsékletű, anyagcserével és fizikai aktivitással járó állapot − előidézésére. A tudósok ultrahanggal lőtték be az egerek és patkányok agyát, hogy torpor-szerű állapotba küldjék őket, majd sikeresen rávették őket, hogy felébredjenek belőle. A folyamat semmilyen veszélyt nem jelentett az állatokra nézve.
Az ultrahang használatának ötletét valójában az adta, hogy ez az egyetlen elérhető energiaforma, amely noninvazív módon, nagy pontossággal és ionizáló sugárzás nélkül képes az agy bármely pontjára fókuszálni.
A legújabb tudományos eredmények azt mutatják, hogy a torport az agy irányítja számos funkció pontos koordinálása érdekében. Az agy központi kapcsolóként működik. Olyan megközelítést kerestünk, amellyel bekapcsolhatjuk a kapcsolót
− magyarázza meg Hong Chen, a Washington Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője.
Ez is érdekelhet: Az 5 legjobb sci-fi, amit a Netflixen is megnézhetsz
Fotó: Shutterstock
Miután a tudósok ultrahanggal megcélozták a hipotalamusz preoptikus területét − az alvást és a testhőmérsékletet szabályozó agyi régiót −, az egereknél csökkent a testhőmérséklet, a szívfrekvencia és az oxigénfelvétel, ami jelentősen kevesebb aktivitást és táplálékfelvételt eredményezett.
Ezt követően körülbelül 24 órán keresztül lehetett ilyen állapotban tartani őket azáltal, hogy minden egyes alkalommal, amikor testhőmérsékletük egy bizonyos küszöbérték fölé emelkedett, sugárzást kaptak. Amikor a sapkákat kikapcsolták, kevesebb mint 90 percbe telt, mire visszatértek a megszokott állapotukba.
Az egerek azonban jól felkészültek arra, hogy torpor állapotba kerüljenek; képesek bekapcsolni az álmos rezgéseket például akkor, ha nem áll rendelkezésükre elegendő táplálék. Ezért Chen csapata patkányokon is elvégezte a kísérletet, amelyek nem alszanak téli álmot. Bár a patkányok testhőmérsékletének csökkenése kisebb volt, mint az egereké, mégis jelentős, ami azt jelenti, hogy a „nem torpid állatok" esetében is lehetnek következmények.
A torpor-szerű állapot előidézésének számos emberi alkalmazása lehet.
Lelassíthatná a betegek anyagcseréjét és életfolyamatait, kritikus kezelési időt biztosítva olyan életveszélyes állapotok esetében, mint a szívinfarktus és a stroke. Később akár az „öregedés problémáját" is megoldhatná, akárcsak a filmekben.
Mindenekelőtt azonban meg kell győződnünk arról, hogy a technológia a rágcsálókról továbbfejleszthető, és hosszabb ideig működőképes.
Forrás: Dazed
