Egy új kutatás szerint, ha az étkezést a nappali órákra korlátozod, csökkentheted a depresszió vagy a szorongás kialakulásának esélyét.
Ha a belső testóránk, azaz a cirkadián ritmusunk megzavarodik − például azáltal, hogy alvásidőben ébren vagyunk − az negatívan befolyásolhatja a hangulatunkat és az érzelmi jólétünket.
Tanulmányok szerint még az éjszakai műszakban eltöltött évek után sem alkalmazkodik teljesen a szervezetünk a megváltozott időbeosztáshoz. Sőt, úgy tűnik, hogy a negatív hatások annál rosszabbak, minél hosszabb ideig működik rosszul a biológiai óránk − tárja fel a Science Alert.
Hogyan védhetjük meg az éjszaka dolgozókat, például az ápolókat, a biztonsági őröket és a tűzoltókat − akik a globális munkaerő 30 százalékát teszik ki − a rossz mentális egészségtől, miközben fenntartjuk a létfontosságú éjjel-nappali szolgáltatásokat? A melatonint és a fényterápiát már kipróbálták, most egy másik potenciális csodaszert javasolnak a kutatók: az étkezések időzítésének megváltoztatását.
Eredményeink egy új alvás/cirkadián viselkedési stratégia előtt nyitják meg az ajtót, amely a mentális zavarokkal küzdő egyéneknek is hasznára válhat
− mondja Sarah Chellappa neurológus, aki a bostoni Brigham and Women's Hospitalban dolgozva segített a randomizált vizsgálat elvégzésében.
A tipikus emberi szervezet hormonháztartásának egyensúlya a nap folyamán a cirkadián óra alapján ingadozik. Bizonyítékok utalnak arra is, hogy az éjszakai étkezések beavatkozhatnak az anyagcserébe. Ez lehet az egyik oka annak, hogy az éjjeli műszakban dolgozóknak általában magasabb a testtömegindexük és nagyobb a derék-csípő arányuk, mint a nappal dolgozóknak.
A csökkent glikémiás kontroll szintén gyakori kockázati tényezője a hangulatzavaroknak. Ráadásul a depresszió és az elhízás gyakran kéz a kézben járnak egy ördögi kört kialakítva, amely növeli mindkét állapot kockázatát és súlyosságát.
Ezeket az eredményeket szem előtt tartva a kutatók azt vizsgálják, hogy az éjszakai étkezések elkerülése javíthatná-e az éjjel dolgozók közérzetét.
Fotó: Shutterstock
Ez a kutatási terület még alakulóban van, de egy nemrégiben végzett kísérlet azt sugallja, hogy az étkezések nappali időszakra korlátozása segíthet megelőzni a hangulati sérülékenységet. A kísérletben két héten keresztül 19 résztvevő végzett éjszakai munkát. A csoport egyik fele a nappali és az éjszakai órákban is étkezett, míg a másik fele csak nappal evett. A kísérlet minden más része azonos volt, beleértve az elfogyasztott kalóriákat, az alvás időtartamát, a fizikai aktivitást és a fényviszonyokat.
Amikor az „éjszakai dolgozókat” nappal és éjszaka is étkeztették (ahogy az általában történni szokott), a szerzők 26 százalékos növekedést találtak a depresszió és 16 százalékos növekedést a szorongás szintjében az alapszintű méréshez képest. Az a csoport, amelyik csak nappal evett, nem számolt be ilyen hangulatváltozásokról. Még meggyőzőbb az a tény, hogy azok az egyének, akiknek a cirkadián ritmusa a legnagyobb mértékű eltérést mutatta, nagyobb valószínűséggel mutattak depresszió- és szorongásszerű tüneteket is.
A kutatók szerint valószínűleg ki lehet küszöbölni a hangulat sebezhetőségét váltott műszakos munkakörülményekkel.
További kutatásokra van szükség annak feltárására, hogy a rosszul beállított cirkadián ritmus megváltoztatja-e a bél-mikrobiótát, ami szintén rontja a mentális egészséget. Ha a bél mikrobiomja rendezetlenné válik, az elősegíti a gyulladást és összefüggésbe hozható a szorongás és a depresszió tüneteivel.
Az étkezések időzítése befolyásolhatja a fizikai egészséget. De az ételbevitel időzítésének a mentális egészségre gyakorolt ok-okozati szerepe még vizsgálatra vár
− foglalta össze Chellappa.
