Régóta népszerű tanács a fogyni vágyók számára, hogy kerüljék a késő esti nassolást. Ez nem csoda, hiszen számos kutatás kimutatta már, hogy a késő esti étkezés összefügg a nagyobb testtömeggel és az elhízás kockázatának növekedésével.
Mostanáig azonban kevés tanulmány vizsgálta meg pontosan, hogy a késő esti étkezés miért kapcsolódik a nagyobb testsúlyhoz. Egy nemrégiben készült amerikai tanulmány éppen ezt igyekezett feltárni.
Azt találták, hogy a szokásosnál négy órával későbbi étkezés valójában számos olyan fiziológiai és molekuláris mechanizmust megváltoztatott, amely a súlygyarapodásnak kedvez. Vizsgálatuk elvégzéséhez a kutatók 16 résztvevővel két különböző étkezési ütemtervet végeztettek, összesen hat napon keresztül. Az első protokoll szerint a résztvevők a nap korai szakaszában étkeztek, az utolsó étkezést körülbelül hat órával és 40 perccel lefekvés előtt fogyasztották el.
A második protokoll szerint a résztvevők az összes napi étkezést körülbelül négy órával később fogyasztották el, az utolsó étkezést csak két és fél órával az elalvás előtt. A résztvevők mindkét csoportban azonos étrendet fogyasztottak, és minden étkezésük egyenletes időközönként, körülbelül négy óra különbséggel történt.
Annak megértéséhez, hogy a késői étkezés hogyan hat a szervezetre, a kutatók kifejezetten három különböző mérőszámot vizsgáltak, amelyek összefüggésbe hozhatók a súlygyarapodással:
- az étvágy befolyását
- az étkezés időpontjának hatását az energiafelhasználásra
- a zsírszövet molekuláris változásait.
Az étvágyat két technikával mérték. Az első szerint a résztvevők a nap folyamán értékelték az éhségérzetüket. A másodikban vérmintát vettek, hogy megnézzék az étvágyat szabályozó hormonok szintjét − mint a leptin (amely segít a jóllakottság érzésében) és a ghrelin (amely éhségérzetet okoz).
Az étkezések időzítésének a napi energiafelhasználásra gyakorolt hatásának felmérésére az úgynevezett „indirekt kalorimetriás" technikát alkalmazták. Ez a módszer az egyén által felhasznált oxigén mennyiségét és az általa termelt szén-dioxid mennyiségét is méri. Ez segít a kutatóknak megbecsülni, hogy egy személy szervezete hány kalóriát használ fel egy átlagos nap folyamán.
Fotó: Shutterstock
Annak vizsgálatára, hogy a késő esti étkezés hogyan befolyásolja a szervezet zsírraktározási módját molekuláris szinten, a kutatók biopsziát végeztek a hasból vett zsírszövetből. A kutatócsoport megállapította, hogy a korai étkezési mintához képest a késői étkezés nemcsak a szubjektív éhségérzetet növelte másnap, hanem a vérben lévő „éhség" hormonok arányát is − annak ellenére, hogy a résztvevők mindkét protokollban azonos étrendet fogyasztottak.
A késői evés a másnap elégetett kalóriák számának csökkenését okozta. A zsírszöveti biopsziát vállaló résztvevőknél az is kiderült, hogy olyan molekuláris változásokat is hozott, melyek elősegítik a zsírraktározást.
Ezek az eredmények azt jelzik, hogy a késői evés számos olyan fiziológiai és molekuláris változást eredményez, amelyek idővel súlygyarapodáshoz vezethetnek.
Az egyik elmélet szerint ez a cirkadián ritmus felborulásának tudható be.
Az emberi szervezetnek van egy természetes ritmusa, mely befolyásolja a hormonok normális lefolyását, és különösen érzékeny a napfényre és a táplálékbevitelre. E szerint általában akkor alszunk, amikor sötét van, és akkor eszünk, amikor nappal van.
Ha későn eszünk, az zavarokat okozhat a szervezet éhségjelzéseiben, valamint a kalóriafelhasználás és a zsírraktározás módjában. Ezt az összefüggést azonban eddig csak állatokon végzett vizsgálatokban mutatták ki. További kutatásokra lesz még szükség annak megértéséhez, hogy ezek a változások csak átmeneti jellegűek-e.
Más tanulmányok, amelyek az étkezések időzítésének az energiaegyensúlyra gyakorolt zavarai közötti kapcsolatot vizsgálták, azt találták, hogy ezek az étkezési szokások összefüggnek a magasabb testtömeggel és az anyagcserezavarok (például a magas vérnyomás vagy a 2-es típusú cukorbetegség) nagyobb kockázatával is.
Forrás: Science Alert
