A klinikai depresszióval küzdő emberek nehezen tudnak különbséget tenni saját negatív érzelmeik, például a düh, a bűntudat és a frusztráció között.
Ez lehet az egyik oka annak, hogy a depressziót olyan nehéz kezelni. A kutatás szerint hasznos lehet, ha a depresszióban szenvedő emberek pontosabban meghatározzák, hogy melyik negatív érzelem gyötri őket– sugallja a kutatás.
A tanulmány első szerzője, Dr. Emre Demiralp így fogalmazott:
Nehéz javítani az életünkön anélkül, hogy tudnánk, hogy szomorúak vagy dühösek vagyunk-e. Képzeljük el például, hogy nincs egy olyan mérőműszer, amely jelzi az autónk benzinszintjét. Kihívás lenne tudni, hogy mikor kell megállni tankolni.
A kutatók azt akarták megvizsgálni, hogy a klinikai depresszióban szenvedő emberek rendelkeznek-e olyan érzelmi mérőórákkal, amelyek informatívak, és hogy a depressziós személyek ugyanolyan specifikusan és differenciáltan élik-e meg az érzelmeket, mint az egészséges emberek.
A vizsgálat résztvevőit – akiknek fele klinikai depresszióban szenvedett – arra kérték, hogy egy héten keresztül véletlenszerű időközönként számoljanak be érzelmeikről.
Minden alkalommal 11 különböző érzelem – 7 negatív és 4 pozitív – tekintetében számoltak be arról, hogyan érezték magukat:
- szomorúság,
- szorongás,
- düh,
- frusztráltság,
- szégyen,
- undor,
- bűn,
- boldogság,
- izgatottság,
- éberség,
- és aktivitás.
A Psychological Science című folyóiratban közzétett eredmények azt mutatták, hogy a depressziós emberek nehezen tudtak különbséget tenni a negatív érzelmek között (Demiralp et al., 2012).
Ezzel szemben a nem depressziós emberek világosabban tudták, hogy milyen negatív érzelmeket élnek át.
A pozitív érzelmek esetében azonban mind a depressziós, mind a nem depressziós résztvevők egyformán jól meg tudták különböztetni azokat.
Dr. Demiralp így folytatta:
Eredményeink azt sugallják, hogy a negatív érzelmek pontos meghatározása hasznos lehet. Talán az lenne a legjobb, ha elkerülnénk, hogy azt gondoljuk, hogy általánosságban rosszul vagy kellemetlenül érezzük magunkat. Legyünk konkrétak! Düh, szégyen, bűntudat vagy valamilyen más érzelem? Ez javíthatja az emberek életszínvonalát. Az egyik átfogó célunk az, hogy olyan megközelítéseket vizsgáljunk, amelyekkel a lakosság körében széles körben elősegíthető ez a fajta érzelmi intelligencia-fejlesztés.
Forrás: PsyBlog
