Az antidepresszánsok, a viselkedésterápia és az elektrokonvulzív terápia nem minden depressziós zavarral küzdő betegnél működik, de németországi tudósok azt állítják, hogy a kezelések képesek megváltoztatni az agyi struktúrákat.
Hogy ezek a változások pontosan mennyi ideig tartanak, azt még meg kell határozni a kutatók szerint.
A súlyosabb depresszióban szenvedő embereknek gyakran gondot okoz a negatív érzelmek és a stresszre adott fiziológiai reakcióik szabályozása. Ilyen körülmények között még a legkellemesebb élettevékenységek élvezete is megterhelőnek tűnhet.
Korábban agyi képalkotó vizsgálatok megállapították, hogy a súlyos depresszió megváltoztatja a szürkeállomány (amely idegsejtek testeiből áll) és a fehérállomány (amely idegrostokból áll) térfogatát. Ez összefüggésben van az érzelmi élményeket befolyásoló amigdala aktivitásának növekedésével, a hosszú távú tanulásban és emlékezetben fontos szerepet játszó hippokampusz (az előagy egy része) zsugorodásával, valamint az érzelmek feldolgozását segítő törzsdúcok (az agyféltekék mélyén található szürkeállomány) zsugorodásával is összefügg.
A kutatók szerint, ha valóban szoros kapcsolat van az emberi agy szerkezete és a depresszió működése között, az komolyan segíthet a diagnózis és a kezelés javításában. A tudósok között azonban nincs egyetértés abban, hogy ez a kapcsolat elég szilárd-e ahhoz, hogy támaszkodni lehessen rá a kezelések során – az említett német tudósok szerint igen.
Az új tanulmányukban bemutatott eredmények arra utalnak, hogy a súlyos depresszióban szenvedő betegeknél észlelt strukturális agyi jellemzők egy része enyhült, amikor az antidepresszáns kezelés sikeres volt.
A depresszió elleni kezelés előtt 109 beteg agyát vizsgálták meg, majd a betegeket vagy elektrokonvulzív terápiával, pszichológiai terápiával vagy antidepresszáns kezeléssel, vagy az összes terápia kombinációjával kezelték.
Hat héttel az első MRI-vizsgálat után a betegek agyát újra megnézték. Az előtte és utána eredményeket ezután 55 egészséges résztvevő agyával hasonlították össze.
A szerzők végül azt találták, hogy a legnagyobb tünetjavulást mutató betegek mutatták a legnagyobb strukturális agyi változásokat is. Hat hét elteltével az agyuk bizonyos részein megnőtt a neuronok közötti összekapcsolhatóság, a hatások pedig függetlenek voltak a választott kezeléstől.
Azt már korábbi vizsgálatok is kimutatták, hogy az elektrokonvulzív terápia, a kognitív viselkedésterápia és az antidepresszánsok mind jelentősen javíthatják a depressziós tüneteket, de sokkal nehezebb ezt a javulást az agy strukturális változásaihoz kapcsolni. Nem véletlen, hogy a kutatókat is meglepték az eredmények, akik nem is tudják pontosan, hogy a változások hogyan és miért következtek be.
Érdekesség, hogy a kutatók azt találták, hogy az elektrokonvulzív terápia, vagy más néven elektosokk-terepia, tűnik a leghatékonyabb és leggyorsabb kezelésnek a csoportból, bár több mellékhatással is jár. A kutatók azonban kiemelték, hogy a kezelések nem mindenkinél lehetnek hatékonyak, mivel az agy szerkezete mindenkinél más, és közel sem biztos, hogy sokaknál bekövetkezhet hasonló agyi változás – ezért több kutatásra lesz szükség. Ettől függetlenül reménykeltő lehet a depresszióban szenvedőknél:
Az eredmények azt jelentik, hogy a súlyos klinikai depresszióban szenvedő betegek agyszerkezete nem olyan rögzített, mint gondoltuk, és rövid időn belül, körülbelül 6 héten belül javíthatunk az agy szerkezetén. Ez reményt ad azoknak a betegeknek, akik azt gondolják, hogy nem javulhat a betegségük, és örökké együtt kell élniük a depresszióval, amin maximum csak javítani tudnak
– mondták a kutatók.
