Egy ismert régész azt állítja, hogy rábukkant Dávid király ősi birodalmának egyes részeire, azonban a kollégái nincsenek túlságosan elájulva a felfedezéstől.
Az elismert izraeli régész, Yosef Garfinkel úgy gondolja, hogy olyan ősi városok hálóját találta meg, amelyek Dávid király birodalmának részét képezték.
A jeruzsálemi Héber Egyetem őskori régészet és a bibliai korszak professzora az írásában azt taglalja, hogy a Jeruzsálem körüli öt városból álló hálózat valójában a Kr. e. 10. század elején épült, azaz 200 évvel korábban, mint korábban gondolták.
Ezt azt jelenti, hogy a feltételezések szerint ezek a települések Júda királyságának részeit képezték, és Dávid király uralkodása alatt épültek.
Garfinkel kifejtette, hogy mind az öt város felépítése nagyon hasonlónak tűnik, mivel két párhuzamos fal veszi körül a települések belső részét, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy egy hálózatszerű egységet alkottak.
Ez is érdekelhet: Talán az eddigi legmerészebb elmélet Tutanhamon haláláról
A tudós megállapításait viszont kétkedve fogadták a kollégái, ami nem meglepő, hiszen a történészek a mai napig vitatkoznak azon, hogy ki is volt Dávid valójában, illetve létezett-e a királysága.
A Biblia szerint Dávid egy fiatal pásztor volt, aki Góliát legyőzése után vált híressé, ezután pedig Júda, majd végül Izrael királya lett.
A minimalisták azt akarják mondani, hogy Dávid egy kis falu felett uralkodott, és nincs királyság, én pedig azt mondom, hogy volt egy királyság, megerősített városokkal, egynapi járóföldre Jeruzsálemtől. (..) Azt mondom, hogy Dávid királysága magában foglalta Jeruzsálemet, Hebront és néhány várost körülöttük: ez Dávid királyságának városi magja. Szerintem ez reális
– mondta Garfinkel a Haaretz című izraeli lapnak.
Amint már említettük, a többi régész nem ért egyet Garfinkel megállapításaival, és sokan úgy gondolják, hogy a férfi az Ószövetség elbeszéléseit akarja megerősíteni, és nem szigorúan a tudományos megállapításokra támaszkodik.
Szerintem ez egy túlzott leegyszerűsítés, és ellaposítja a részleteket. Sok apró dolog van, amivel nem értek egyet, és vannak olyan általánosítások egy széles időszakra vonatkozóan, amelyek problematikusak. Olyan ez, mint amikor egy halász mesél arról, hogy milyen halat fogott, és minden egyes történettel egyre szélesebbre tárja a karját. Szardínia, makréla vagy kék bálna? Ha a bibliai szöveget olvasod, és szó szerint veszed, akkor kék bálna. Úgy gondolom, hogy valószínűleg volt egy kis királyság Jeruzsálemben, de nem tudjuk, hogy ennek a királyságnak mekkora befolyása volt
– fejtette ki Aren Maeir professzor, a Bar Ilan Egyetem régésze a The Times of Israelnek.
Forrás: IFL Science
