5 éven belül a Csendes-óceánba zuhanhat a Nemzetközi Űrállomás

Az Amerikai Űrügynökség (NASA) döntése egyáltalán nem meglepő, hiszen a körülbelül 400 kilométerrel a fejünk felett lebegő szerkezet lassan közeledik a harmincadik évéhez. A napelemek és modulok öregszenek, az új technológiákra épülő rendszerek pedig gazdaságosabbak és biztonságosabbak lehetnek.

Az ISS laboratóriumában kristályosított fehérjék révén új módszerek születtek a rákgyógyszerek előállításában, mesterséges retinát is sikerült tenyészteni, és kísérletek bizonyították, hogyan lehet DNS-t szekvenálni a világűrben. Az optikai szálak, anyagtudományi vizsgálatok és égéskutatások mind hozzájárultak ahhoz, hogy a tudomány – a földi körülményeket kizárva – fejlődjön. Az állomás különleges ( mikrogravitációs és egyedi sugárzása miatti) különleges környezete pedig újra és újra rávilágított arra, hogy érdemes kutatni az űrben.

A NASA és partnerei nem vonulnak vissza a világűrből. A Conversation cikke szerint az egyértelmű szándék az, hogy a folyamatos emberi jelenlét a Föld körüli pályán ne szakadjon meg. 2021-ben az űrügynökség több mint 400 millió dollárt fektetett a kereskedelmi űrállomások fejlesztésébe. A cél magántulajdonban lévő, üzleti alapon üzemeltetett állomások létrehozatala, amelyek kutatóhelyszínként és akár turisztikai célokra is szolgálhatnak. A SpaceX és a Boeing már ma is hasonló szellemben szállítja az ISS-re az ellátmányt és az űrhajósokat.

A következő években azonban ezek a cégek – és más versenytársak – teljes állomásokat építhetnek. A NASA így a jövőben nem a tulajdonos, hanem a megrendelő szerepét öltheti magára, azaz szolgáltatást vásárol a kereskedelmi partnerektől.