Egy friss kutatás viszont új információkat derített ki a zeneszerző halálával kapcsolatban, miután egy hajfürtből szekvenálták a teljes genomját – számol be róla az IFLScience
Beethoven 1827. március 26-án halt meg, az eltelt idő pedig nehezítette a genetikai elemzéseket, de a kutatóknak sikerült nyolc hajmintát szerezni, amelyeket állítólag maga Beethoven hagyott hátra. Hozzá kell tenni: ezek közül csak öt hajszálat tekintettek hitelesnek, de ezek is elegendőek voltak ahhoz, hogy Beethoven genomját nagy lefedettséggel szekvenálják.
Ez is érdekelhet: Öt klasszikus zenei darab, amit már hallottál, de nem tudod a címét
Elsődleges célunk az volt, hogy fényt derítsünk Beethoven egészségügyi problémáira, amelyek közé tartozik a progresszív hallásvesztés, amely a 20-as évei közepén vagy végén kezdődött, és végül 1818-ra funkcionális süketséghez vezetett
– részletezte a kutatást Johannes Krause, a németországi Lipcsében működő Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa.
Mint kiderült, a kutatók nem tudtak egyértelmű okot találni Beethoven süketségének vagy gyomor-bélrendszeri problémáinak, viszont számos jelentős genetikai kockázati tényezőt fedeztek fel a májbetegségekre vonatkozóan. Beethoven a kutatók szerint genetikailag hajlamos volt a májbetegségekre, emellett hepatitis B vírussal is megfertőződött.
Ezek mellé még a nagymértékű alkoholfogyasztás is csatlakozott, ami miatt a zeneszerző súlyos májproblémákkal küzdhetett, ami végül az idő előtti elhalálozásához is vezetett.
A vizsgálat egy házasságon kívüli „eseményt" is feltárhatott a zeneszerző családtörténetében, mivel kiderült, hogy Beethoven Y-kromoszómája nem egyezik meg ismert mai rokonaiéval. A megállapítás arra utal, hogy apai ágon valahol közte és Hendrik van Beethoven (az apai ágon a zeneszerzőtől hét generációval távolabbi Beethoven-vonal egyik őse) 1572-es fogantatása és Beethoven 1770-es fogantatása között történt.
