Mindegy, hogy Mozart vagy metál, a zenehallgatás intenzív hatást gyakorol ránk, mely időnként akár euforikus is lehet.
A legkellemesebb dallamok melengető emlékeket idéznek fel, nosztalgikus hangulatot adnak, lebegő melódiák nyugalmat árasztanak az egész testünknek – derül ki a ScienceAlert beszámolójából.
Ez a nyugalom, amit érez az ember, látszik az agyhullámokon, összeköttetésben van az agy jutalmazó rendszerével – mutatott rá egy korábbi aggyal foglalkozó tanulmány. Most a tudósok olyan mintákat analizáltak, amik arról árulkodtak hogyan hat az agyunkra a nyugtató zene.
Ebben a tanulmányban egy magas érzékenységű elektródákkal ellátott eszközt alkalmaztak, mely elektromos úton mérte az éppen zenét hallgató alanyok agyhullámait.
A kutatócsapat 11 nőt és 7 férfit kért meg, hogy egy 15 perces válogatást hallgassanak végig 90 másodperces hangmintákon keresztül. Néhány részlet a résztvevők kedvenc melankolikus zenéjét tartalmazta, más mintákat viszont a kutatók választottak ki.
Korábban a tudósok már megállapították, hogy a nyugtató hatás két fázisban éri el a hallgatókat: egy kezdeti fázisban, amikor az élmény növekszik az agyban és egy második fázisban, amikor a nyugalom bekövetkezik.
A kutatásban résztvevő alanyok több mint háromszáz alkalommal tapasztaltak hidegrázós, libabőrös reakciókat, amik egyenként több mint 9 másodpercig tartottak.
Ha jobban elmélyedünk az EEG (elektródák) tanulmányozásában a kutatók képesek detektálni más nyugalmi állapotokat is, ezeken a megjósolható állapotokon kívül is.
Abban az esetben viszont, ha az adott kutatási alany semmilyen fizikai változást nem érzett magán a válogatás hallgatása között, az eredményeit nem vették figyelembe.
A jó hír, hogy a kutatók nem találtak kapcsolatot a kellemes pillanat megélése és aközött, hogy az adott alanynak milyen zenei előképzettsége volt – ami azt jelenti, hogy ha zenei antitalentum is az alany, akkor is érezheti a hidegrázás élményét.
