Vaskori emlékeket találtak Dédestapolcsány-Verebcénél

A régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a helyszín először a korai vaskorban, időszámításunk előtt 1000-1200 környékén népesült be. Annak, hogy a vár magaslaton épült, kulcsfontosságú szerepe volt a védekezésben, hiszen a helyiek stratégiai előnyt élvezhettek egy esetleges támadás esetén a nagyszerű kilátás miatt.

Ez is érdekelhet! Egy rettegett harcos 500 éves kardjára bukkantak régészek

Az i. e. 7. században a várat a pontuszi sztyeppéről, vagyis a mai Ukrajna és Dél-Oroszország területéről származó szkíta harcosok lerombolták. Erre az elszenesedett épületek mellett több száz bronz nyílhegy szolgál bizonyítékul.

2020 óta a területen folytatott ásatások során a régészek több száz vas-, bronz- és aranytárgyat – ékszereket, szerszámokat, tőröket és sarlókat – tártak fel.

A vastárgyak magas koncentrációja arra utal, hogy Dédestapolcsány-Verebce egy időben jelentős vasfeldolgozó központnak számított.

2024 szeptemberében az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport a szkíták által elpusztított építmények további nyomaira bukkant – ezekben a lakóházakban különböző háztartási tárgyakat is találtak.

Ha tovább olvasnál: 4000 éves, fallal védett oázist tártak fel Szaúd-Arábiában

A legjelentősebb felfedezés egy több mint hatvan bronz- és vastárgyból, díszes ékszerekből és egy lószerszám darabjaiból álló leletegyüttes.

A tárgyak nagy része délkelet-európai kultúrákból, különösen a Balkán térségéből származik, így a friss ásatás alapos betekintést nyújt a korabeli kereskedelembe és a kulturális kölcsönhatásokba.