Mesterséges intelligencia, emberi agy
Fotó: Shutterstock/AI

Illusztráció – a tartalmat mesterséges intelligencián alapuló képalkotó rendszer hozta létre.

Jelentős különbségeket fedeztek fel tudósok az emberek és a mesterséges intelligencia gondolkodásában

Annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia napról napra egyre fejlettebb, a problémafelismerő és -megoldó képességei több szempontból is hagynak kivetnivalót maguk után. Bár az önmagát és a világot tanulmányozó rendszer képes adatbázisokat elemezni, a kreatív gondolkodás hiánya komoly következményekkel járhat.


A Live Science számol be arról a kutatásról, melyet nemrégiben tettek közé, és amely azt vizsgálta, milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetőek meg az emberek és a mesterséges intelligencia gondolkodása és problémamegoldó készségei között.

Ez is érdekelhet! Bill Gates állítja: 10 éven belül már csak kétnapos munkahetek lesznek az AI-nak köszönhetően

A kutatók azt találták, hogy a digitális mátrixfeladatok elvégzése során – vagyis amikor egy mátrixot egy hiányzó számjeggyel kellett kiegészíteni – az emberek jól teljesítettek, de az AI eredményei jelentősen romlottak.

Az összehasonlítás során kiderült, hogy

az AI-modellek hiányolják az úgynevezett „zero-shot” tanulási képességet, vagyis azt, hogy olyan objektumokat vagy fogalmakat ismerjenek fel és kategorizáljanak, amelyekről korábban nem láttak példákat.

Mesters\u00e9ges intelligencia

Az AI egyelőre képtelen összetett információkat alkotni ismeretlen fogalmak használatával (illusztráció)

Fotó: Shutterstock

Ezzel szemben az emberek számára ez egy könnyen megoldható feladatnak bizonyult: szinte minden ismeretlen tárgyat és fogalmat képesek vagyunk azonosítani, annak ellenére is, hogy sosem találkoztunk vele előtte.

A portál felhívja a figyelmet arra, hogy a gépekkel egyebek közt betűsor-analógiákat tartalmazó feladatokat is végeztettek, de ezekben sem remekeltek.

Ezek az analógiák olyan formában jelennek meg, mint például: ha abcd-ből abce lesz, akkor mi lesz ijkl-ből? A legtöbb ember az ijkm választ adja, és az AI is hajlamos ezt a választ adni

– mondta a kutatás egyik vezetője a portálnak.

De egy másik feladat lehet például: ha abbcd lesz abcd, akkor mi lesz ijkkl-ből? Az emberek válasza általában az ijkl– vagyis egyszerűen eltávolítják az ismétlődő elemet. A GPT-4 azonban hajlamos az ilyen jellegű feladatokat elhibázni.

A szakértő szerint ez jelentősen befolyásolhatja azt, hogy milyen módokon és milyen területeken használjuk a mesterséges intelligenciát,

a gondolkodás ezen formájának hiánya ugyanis komoly következményekkel járhat.

Ezt is olvasd el! 5 mesterséges intelligencia, ami a saját területén a legfejlettebb a világon

A portál a jogi esetek során használt mesterséges intelligenciát hozza fel példának, a technológiát ugyanis egyre gyakrabban alkalmazzák ezen a területen kutatásra, jogeset-elemzésre és ítéletajánlások megfogalmazására. Azonban

a gyengébb analógiafelismerő képesség miatt előfordulhat, hogy a gép nem jön rá, hogyan is alkalmazhatók a jogi precedensek egymástól kissé eltérő ügyek esetén, ezzel pedig komoly károkat okozhat.

A figyelmetekbe ajánljuk