European herring gull

Mégsem annyira buták a sirályok, mint ahogy azt gondoltuk

Egy új tanulmány alávetette őket az egyik legalapabb kísérletnek állatnak körében, amivel problémamegoldóképességet szoktak vizsgálni. A sirályok pedig meglepően jól teljesítettek rajta.


A sirályoknak nem éppen a legjobb a hírnevük az emberek körében. A galambokkal együtt a tudósok ezeket a kis agyú vízimadarakat a kognitív komplexitás viszonylag alacsony szintjére sorolták. Pedig lehet, hogy néhány ilyen faj okosabb, mint azt eddig feltételeztük. A gyűrűs csőrű sirályok körében végzett új tanulmány először talált bizonyítékot arra, hogy ezek a vízimadarak ugyanolyan rejtvényeket tudnak megoldani, mint az általunk a madárintelligencia csúcsának tartott madarak.

A kanadai Új-Fundlandon található vad sirályok négy különböző költő kolóniája között a kutatók számos olyan egyedet találtak, amelyek képesek voltak megoldani az úgynevezett zsinórhúzási tesztet. Ez a próba az egyik legkiterjedtebben vizsgált rejtvény az állatok körében. Ha egy emlős vagy madár képes rájönni, hogyan kell meghúzni egy zsinórt, hogy megkapja a hozzá kapcsolt táplálékjutalmat, azt egyes kutatók a problémamegoldás jelének tekintik.

Legalább 90 madárfajt vetettek már alá a zsinórhúzási tesztnek, a legtöbbjük azonban ülőmadár vagy papagáj volt. A vízimadarakat viszonylag kevesen veszik figyelembe. Valójában a jelenlegi kutatás szerzői csak egy maroknyi korábbi tanulmányt találtak, amelyek egyáltalán próbára tették a vízimadarak megismerését, annak ellenére, hogy a partimadarak, sirályok és bölömbikák figyelemre méltóan jól alkalmazkodnak az új környezethez. Egyesek még szerszámokat is használnak a szőrtelenítéshez, vagy csalikra támaszkodnak a halfogáshoz.

Hogy ez végső soron mit jelent a sirályok megismerése szempontjából, az azonban kevésbé világos. A zsinórhúzó tesztet a múltban kritizálták, hogy nem méri a problémamegoldást. Egy új-kaledóniai varjak körében végzett vizsgálat például bizonyítékot talált arra, hogy ezek a madarak csak azért húzták tovább a madzagot, mert a táplálék egyre közelebb kúszott. Ha a madzag feltekeredett, és az élelem nem kúszott közelebb, abbahagyták. A kutatók szerint ezek a madarak nem egy jövőbeli cselekvési tervet képzelnek el, hanem pusztán azért húzzák a madzagot, mert látják, hogy az működik.

(Forrás: ScienceAlert)


A figyelmetekbe ajánljuk