orvosi műtét
Ez a legújabb kísérlet, amely azt sugallja, hogy a sertésből emberbe történő transzplantáció már talán nincs is olyan messze.

Január elején írtuk meg mi is, hogy a Marylandi Egyetem sebészei sikeresen beültettek egy genetikailag módosított sertésből származó szívet egy emberi betegbe, ami az első ilyen jellegű eljárás volt az orvostudományban.

A műtétre pénteken (2022. január 7-én) került sor, ami először bizonyította, hogy egy állati szív azonnali kilökődés nélkül megmaradhat egy emberi testben. A páciens, David Bennett halálos szívbeteg volt, de nem volt alkalmas emberi transzplantációra. Az 57 éves amerikai férfit azóta gondosan megfigyelik, hogy megállapítsák, miképp működik az új szerv.

Ezen a héten az Alabamai Egyetem kutatócsoportja közölte, hogy képesek voltak két vesét átültetni egy genetikailag módosított sertésből egy olyan páciensbe, akinél megállapították, hogy beállt a klinikai agyhalál állapota. A két vese beültetése jókora előrelépés a múltbeli kísérletekhez képest, amelyek során csak egy darab sertésvese-átültetés volt

Ez egyébként tavaly ősszel történt meg először, amikor szintén első alkalommal sikeresen átültettek egy genetikailag módosított sertésből származó vesét New Yorkban, amely ezután két napig képes volt normálisan működni anélkül, hogy az emberi szervezet kilökte volna. Decemberben ugyanez a csapat egy második működő transzplantációról számolt be.

Az alabamai orvosok szerint a vesék képesek voltak a várt módon működni, és a szervezet nem lökte ki őket azonnal.

Ráadásul ez az első ilyen transzplantáció, amelyet egy lektorált folyóiratban részleteztek, ami fontos lépés a hasonló témában végzett kísérleteknél.

Ahogy arról a Gizmodo beszámolt, a kísérleti eljárás nem a beteg életének megmentésére irányult. Az orvosok a veséket a recipiens hasüregébe ültették át, és 77 órán keresztül figyelték őket. Ez idő alatt a vesék szűrték a vért, termeltek vizeletet, és elkerülték a gazdaszervezet kilökődését. A csapat eredményeit csütörtökön tették közzé az American Journal of Transplantation című folyóiratban.

A transzplantációk között van néhány kulcsfontosságú különbség. Az említett New York-i veseátültetést végző csapat ugyanis olyan sertésekre támaszkodott, amelyeknél csak egyetlen gént szerkesztettek – azt, amelyik egy olyan cukor előállításáért felelős az izmaikban, amelyet az emberek nem termelnek. Ez az inkompatibilitás vélhetően az egyik fő oka annak, hogy az állati szervek emberi transzplantációra való felhasználására tett korábbi kísérletek nem működtek, mivel a legtöbb emlős ezt a cukrot termeli.

A Marylandi Egyetem és az Alabamai Egyetem által használt sertéseknél azonban 10 gént szerkesztettek úgy, hogy azok kompatibilisebbek legyenek az emberekkel. Az összes eljárás során a génmódosított sertéseket a Revivicor biotechnológiai cég szállította.

A mostani szervátültetés után az Alabamai Egyetem csapata szilárdan hisz abban, hogy módszereik készen állnak arra, hogy minél előbb klinikai kísérletekben is kipróbálják őket.

Jelenleg mintegy 110 ezer amerikai vár szervátültetésre, és a hivatalos adatok szerint évente több mint 6 ezer beteg hal meg, mielőtt megkapná azt. A kereslet kielégítése érdekében az orvosok már régóta érdeklődnek az úgynevezett xenotranszplantáció, vagyis a fajok közötti szervadományozás iránt, amelynek kísérletei egészen a 17. századig nyúlnak vissza.


A figyelmetekbe ajánljuk