Nem úgy halunk meg, mint azt sokan gondolják
Egy most megjelent tanulmány szerint a halál – a közhiedelemmel ellentétben – nem egy hirtelen beállt pillanat, hanem egy viszonylag lassú folyamat.

A szakértők arra akartak választ kapni, hogy pontosan mikor is következik be a halál – ehhez több száz intenzív osztályon haldokló beteg utolsó pillanatait tanulmányozták, mielőtt lekapcsolták volna őket az életfenntartó rendszerekről.

Fontos kiemelni, hogy a kutatók a hozzátartozók engedélyével vizsgálták az alanyok életjeleit. Dr. Sonny Dhanani, az Ottawai Egyetem munkatársa és a csapat vezetőjét is megrázta a kutatás; sokan rendkívül kellemetlenül érezték magukat és volt olyan orvos, aki nem is akart részt venni a felmérésben. De bármennyire is megterhelő volt a tanulmány, fontos munkát végeztek a résztvevők, hiszen nem csupán elméleti kérdéseket vet fel a halál pontos beállta:

a vizsgálat egy nagyobb, Dhanani által vezetett program része, melynek célja a halál alaposabb megértése, illetve az esetleges új lehetőségek felfedezése a szerv- és szövetadományozásban.

Nem utolsó sorban a transzplantációkban is nagy segítséget nyújthat a pontosabb ismeret.

A most elvégzett kutatásban az egyik legfontosabb felfedezés, hogy haldoklás közben a szív többször is leállhat, majd újraindulhat.

A vizsgált 480 betegből 67-nél a pulzustalanság után újra működni kezdett a szív. Legtöbbször rövid idő volt a két állapot között, de volt olyan beteg is, akinek 4 perc 20 másodpercig nem volt pulzusa, mielőtt a szíve újra dobogni kezdett volna. Ez azt is bizonyítja, miért kell várni legalább 5 percet a szív leállása után, mielőtt valakit halottnak nyilvánítanak.

Ám ez nem azt jelenti, hogy az alanyok újraéledtek volna: akiknél megkezdődött a haldoklás folyamata, azok végül el is hunytak.

(IFLScience)

A figyelmetekbe ajánljuk