Amerikai sebészek sikeresen beültettek egy genetikailag módosított sertésből származó szívet egy emberi betegbe, ami az első ilyen jellegű eljárás az orvostudományban.
A műtétre pénteken (2022. január 7-én) került sor, ami először bizonyítja, hogy egy állati szív azonnali kilökődés nélkül megmaradhat egy emberi testben. A páciens, David Bennett nem volt alkalmas emberi transzplantációra. Az 57 éves amerikai férfit gondosan megfigyelik, hogy megállapítsák, miképp működik az új szerv.
Vagy meghalok, vagy megcsinálom ezt a transzplantációt. Élni akarok. Tudom, hogy ez rizikós, de ez az utolsó választásom.
– mondta egy nappal a műtét előtt.
Az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal szilveszterkor adta meg a sürgősségi engedélyt a műtétre, egy olyan beteg utolsó utáni próbálkozásaként, aki alkalmatlan volt a hagyományos transzplantációra.
Ez egy áttörést jelentő, rendkívül innovatív műtét volt, és egy lépéssel közelebb visz bennünket a szervhiányos válság megoldásához. Óvatosan haladunk előre, de optimisták vagyunk abban is, hogy ez a világon elsőként végrehajtott műtét fontos új lehetőséget biztosít majd a betegek számára a jövőben.
– mondta Bartley Griffith, aki a sertésszív átültetését végezte.
A sertésdonor egy olyan állományhoz tartozott, amely genetikai szerkesztési eljáráson esett át, amelynek célja egy bizonyos cukrot termelő gén kiiktatása volt, amely egyébként erős immunválaszt váltott volna ki, és szervkilökődéshez vezetett volna. A szerkesztést a Revivicor biotechnológiai cég végezte, amely a sertést is szállította, amit októberben egy agyhalott beteg áttörést jelentő veseátültetéséhez használtak New Yorkban.
Jelenleg mintegy 110 ezer amerikai vár szervátültetésre, és a hivatalos adatok szerint évente több mint 6 ezer beteg hal meg, mielőtt megkapná azt. A kereslet kielégítése érdekében az orvosok már régóta érdeklődnek az úgynevezett xenotranszplantáció, vagyis a fajok közötti szervadományozás iránt, amelynek kísérletei egészen a 17. századig nyúlnak vissza.
