A bizalom nagyon fontos szempont az ember-robot interakciókban, mivel döntő szerepet játszhat a robotok széles körű bevezetésében a valós életben. Mindazonáltal a bizalom egy meglehetősen összetett dolog, amely pszichológiai és környezeti tényezőktől is függhet.
A Palermói Egyetem kutatói a közelmúltban végeztek egy tanulmányt, amelyben azt vizsgálták, hogy egy robot belső beszéde milyen hatással van a felhasználó bizalmára. Az arXiv-on előzetesen közzétett kutatásukban a csapat egy kísérlet eredményeit mutatja be, amelyben egy olyan robotot használtak, amely képes hangosan, az emberek belső beszédéhez hasonló módon beszélni önmagához.
A kutatás azt a lehetőséget vizsgálja, hogyan lehet egy robotot belső beszéddel ellátni. Egy korábbi munkánkban kimutattuk, hogy a robot teljesítménye – az átláthatóság és a robusztusság szempontjából – javul, ha az önmagához beszél
– mondta Arianna Pipitone, a tanulmányt végző kutatók egyike a TechXplore-nak.
Új tanulmányukban annak vizsgálatát tűzték ki célul, hogy az önmagával való beszélgetés képessége befolyásolhatja-e azt, hogy a felhasználók hogyan érzékelik egy gép megbízhatóságát és antropomorfizmusát (azaz, hogy milyen mértékben mutat emberi tulajdonságokat – a szerk.).
A mostani vizsgálatot egy 27 résztvevőből álló csoporton végezték el. Mindegyik résztvevőnek kétszer kellett kitöltenie ugyanazt a kérdőívet: a robottal való interakció előtt és után.
Az interaktív ülés során a robot önmagához beszélt. A kérdőív, amelyet a résztvevőknek beadtunk, mind a jól ismert belső beszédskálákon (mint például a Self Talk Scale), mind a Godspeed-teszten alapul, amelyek a fent említett jeleket mérik. A kérdőívek eredményeinek összehasonlításával a két különböző fázisban megfigyelhetjük, hogy a robot által adott jelzések hogyan változnak a résztvevők szemszögéből az interakció után, így következtetve a belső beszéd rájuk gyakorolt hatására
– magyarázta Pipitone.
Nem könnyű megérteni egy robot döntéshozatali folyamatait és azt, hogy miért hajt végre bizonyos cselekedeteket. Az a képesség, hogy egy adott feladat elvégzése közben képes beszélni önmagához átláthatóbbá tehetné a gép gondolkodását, lehetővé téve a felhasználóinak, hogy megértsék a különböző folyamatokat, megfontolásokat és számításokat, amelyek konkrét következtetésekhez vezetnek.
A belső beszéd egyfajta magyarázható napló. Ráadásul ennek következtében a robot az emberi partnerrel együttműködve különböző stratégiákat értékelhetne, amelyek konkrét célok teljesítéséhez vezetnek. Mindezek a fejlesztések kellemesebbé teszik a gépeket az emberek számára, és mint látható, növelik a robot megbízhatóságát és antropomorfizmusát.
– folytatta Pipitone.
Összességében Pipitone és kollégái azt találták, hogy a résztvevők arról számoltak be, hogy jobban bíznak a robotban, miután interakcióba léptek vele. Emellett úgy érezték, hogy a gépet az a képessége, hogy hangosan beszélgetni tud magával, emberközelibbé, vagyis antropomorfabbá tette.
A jövőben a kutatócsoport által kifejlesztett robotok belső beszédmechanizmusa segíthet abban, hogy mind a meglévő, mind az újonnan megjelenő gépek emberibbé váljanak, ami potenciálisan több felhasználót ösztönözhet arra, hogy megbízzon bennük, és használja őket a háztartásában vagy a munkahelyén. Addig is Pipitone és kollégái további vizsgálatokat terveznek, hogy megerősítsék az általuk gyűjtött kezdeti eredmények érvényességét.
