Eladósodnak a magyarok: egyre több lakáshitelt folyósítanak a bankok

A hitelpiac élénkülésének hátterében leginkább az egy szerződésre jutó hitelösszeg növekedése áll, ugyanis a hitelszerződések száma csak kifejezetten mérsékelt ütemben, 9,3 százalékkal nőtt – ez 2025 áprilisában 5653 különálló lakáshitelt jelentett.

Az elmúlt hónapokban az átlagos hitelösszeg látványosan emelkedett. A 2025-ös évben eddig nem volt olyan hónap, amikor ez az érték 19 millió forint alá ment volna. Áprilisban az átlagosan felvett hitelösszeg 19,03 millió forintra rúgott, ami 16 százalékos növekedést jelent a 2024. áprilisi 16,4 millió forinthoz képest. Akkor az az összeg történelmi csúcsnak számított. A lakáshitelek átlaga 2024 februárjától kezdődően indult gyorsabb növekedésnek, és 2025 januárjára már meghaladta a 19 millió forintot – mondta Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője.

Ezzel párhuzamosan az átlagos törlesztőrészletek is emelkedtek. Egy 20 évre felvett, piaci feltételekkel nyújtott lakáshitel havi törlesztése 2025 áprilisában már 144 800 forintot tett ki, ez pedig a januári szinttel összehasonlítva is növekedést jelent. Bár a törlesztőrészlet emelkedett, nagyjából a fizetések is követték ezt a trendet – 2025 márciusában a munkáltatók által utalt átlagos nettó bér 7,2 százalékkal haladta meg a januári számokat. Ennek eredményeképpen a törlesztőrészletek aránya a nettó bérhez képest csökkent: az év eleji 32 százalékról 30 százalékra süllyedt márciusra. A szakértők szerint a további béremelések hatására áprilisra ez az arány még 30 százalék alá is csökkenhetett.

Ahogy a Haszon is rámutat, a CIB Bank legfrissebb felmérése alapján a válaszadók 11 százaléka akar ingatlant vásárolni, további 5 százalék pedig még nem döntött – a többség jelenleg nem tervezi lakóingatlan beszerzését.

Akik fontolgatják a vásárlást, azok közül csak kevesen használnának fel korábbi célú megtakarításokat: a nyugdíjcélra félretett pénz csupán 10 százaléknál kerülne elő, míg a korábban állampapírban tartott megtakarításokat csak 8 százalék tervezné átcsoportosítani. Ez az egész lakosságra vetítve azt jelenti, hogy ezek az alternatív források csak az emberek 1 százalékának vásárlási döntésében játszanak szerepet.

Az ingatlanvásárlásra készülők háromnegyede saját alappal is rendelkezik, és nagyjából ötödük számít állami támogatásra, például falusi CSOK vagy babaváró hitel formájában. A finanszírozási szerkezeteket vizsgálva pedig elmondhatjuk, hogy 40 százalék kizárólag saját pénzből vásárolna, 13 százalék a saját forrást hitellel kombinálná, míg 9 százalék a saját megtakarítás, hitel és állami támogatás hármasát is igénybe venné. Jelenleg ezek a legjellemzőbb konstrukciók a lakáspiacon.