10 éve nem történt olyan a fővárosi albérletpiacon, mint most

A Haszon cikke Balogh Lászlót, az ingatlan.com portál vezető gazdasági szakértőjét idézi, aki szerint a budapesti bérleti díjak mérséklődésének fő oka a hosszabb ideje fennálló magas kínálat. Az év elején megnövekedett befektetési célú lakásvásárlások miatt több kiadó ingatlan került piacra, ami enyhítette az áremelkedést. A bérleti díjak csökkenése főleg azok számára kedvez, akik szeptembertől egyetemre vagy főiskolára mennek – hiszen ők az iskolával együtt a költözési időszakra is készülnek.

Országosan továbbra is tapasztalható a lakbérek növekedése, bár ez a jelenség egyre lassabb ütemben zajlik: tavaly tavasszal még 10–11 százalékos volt az éves áremelkedés, míg idén ez már csak 7–8 százalék körül alakul. A lakbérek folyamatos drágulása mögött a háztartások jövedelmének tartós bővülése áll. Ugyanakkor a nagyobb kínálat fékezheti a további áremelkedést.

A szakértő szerint a piacon továbbra is van tér a növekedésre, mivel a bérleti díjak mértékét alapvetően a bérlők fizetőképessége határozza meg. A várakozások szerint a következő hónapokban enyhe, de folyamatos áremelkedésre lehet számítani.

Jelenleg Budapesten az átlagos albérleti díj 260 ezer forint körül mozog – a legszélesebb kínálat a XI. és XIII. kerületben található, ahol az átlagos havi bérleti díj 280 ezer, illetve 270 ezer forint. Egyedül két városrész létezik, ahol az átlagár még 200 ezer forint alatt van: a XXI. kerületben 180 ezer, míg a XVIII. kerületben 199 ezer forint az átlagos díj.

A legdrágábbnak az V. kerület számít, ahol egy albérletért átlagosan 350 ezer forintot kell kifizetni. A nagy egyetemi városok közül Debrecenben 230 ezer forintos, Győrben 190 ezer forintos az átlagos havi bérleti díj. Pécsett és Szegeden egyaránt 160 ezer forinttal lehet kalkulálni, míg Miskolc továbbra is a legolcsóbbak közé tartozik, ugyanis ott mindössze 125 ezer forint az átlagos bérleti díj.