bevásárlás számla
Magyarországon drágultak a legnagyobbat az élelmiszerek az Európai Unióban augusztusban az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Nagyot drágult többek között a kenyér, a hús és a sajt is. A szakemberek szerint októberben újabb élelmiszer-áremelkedés jön.

Szárnyalnak az élelmiszerárak

Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 15,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A legnagyobb drágulás az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkeknél történt az előző hónapban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint fogyasztói költségek egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal nőttek.

De az élelmiszerek ennél is nagyobbat drágultak: tavaly augusztushoz képest átlagosan 30,9 százalékkal kerülnek többe itthon, ami a legmagasabb érték az Európai Unióban. Ezen belül is a csúcstartók:

  • a margarin (66,9 százalék),
  • a kenyér (64,3 százalék),
  • a sajt (61,0 százalék),
  • a száraztészta (57,9 százalék),
  • a tejtermékek (54,7 százalék),
  • a vaj és vajkrém (54,5 százalék),
  • a péksütemények (45,4 százalék),
  • a tojás (42,0 százalék),
  • a rizs (40,9 százalék),
  • a baromfihús és az édesipari lisztesáru (40,4 százalék).

A kenyér ára még nincs a nyugati szinten, de további drágulás várható 

Egy éve az itthoni kenyér jóval alacsonyabb áron volt kapható, mint a környező országokban, viszont a mostani rekorddrágulással sem érték még el az osztrák vagy a német szintet, de további áremelésre lehet számítani az idén.

Közel háromszorosára emelkedtek a lisztárak. Nagyon nagy mértékben nőttek az energiaárak. Nagy mértékben nőttek a bérek. Illetve nagy mértékben nőttek a logisztikai költségek. Információink szerint a lisztárnövekedés még nem állt meg, hiszen októberben is egy lisztáremelést terveznek a malomipari vállalatok

nyilatkozta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke az RTL-nek, amit a Haszon cikke szemlézett.

Ha októberben ismét drágul a liszt, később újabb emelkedésre lehet számítani például a kenyér, a sütemények és egyéb pékáruk árában. Emellett kisebb mértékben a panírozott termékek költsége is növekedhet.

Más szakértők is megszólaltak 

A GKI Gazdaságkutató szerint a forint gyengülése sem indokolt ilyen mértékű élelmiszerdrágulást.

Nagyságrendileg egy tíz százalékpontos különbség adódik, magyarán ennyivel nőttek Magyarországon az árak – ha euróban számolnánk – mint az eurózóna országaiban. Ez azt jelenti, hogy itt olyan speciális körülmények vannak, amelyek az áremelkedést jobban indukálják

– mondta Molnár László, a GKI vezérigazgatója.

A Portfolio elemzője részben kormányzati intézkedésekkel magyarázza a kiugróan magas áremelkedést.

Ilyen például a kiskereskedelmi szektort sújtó különadó, hiszen a vállalatok igyekeznek áthárítani az ebből fakadó terheket a lakosságra. Másik ilyen történet pedig az árstop hatása. Jobban fogják a nem árstopos termékeknek az árát emelni, hogy kompenzálják a veszteséget

– véli Hornyák József, a portál makroelemzője.


A figyelmetekbe ajánljuk