A forint drámai zuhanása miatt egyre többször kerül elő a hiperinfláció – egy adott valuta drasztikus romlása – fogalma a különböző hírekben, elemzésekben. Na de hogy néz ki ez a valóságban? Az alábbi cikkben hat olyan alkalmat mutatunk be a világtörténelemből, amikor egy országnak hiperinflációval kellett szembenéznie.
1634: Hollandia
A hiperinfláció egyik legkorábbi példája szokatlan forrásból származik: a tulipánpiacról. A „tulipánmánia", ahogy Charles MacKay skót író nevezte a Memoirs of Extraordinary Popular Delusions and the Madness of Crowds című könyvében, 1634-ben Hollandiát is elérte.
A hollandok között olyan nagy volt a birtoklási vágy, hogy az ország rendes iparát elhanyagolták, és a lakosság, még a legalacsonyabb rétegekig, belevágott a tulipánkereskedelembe
– írta MacKay.
A tulipánmánia trendje végül 1637-ben alábbhagyott, amikor a Smithsonian Magazine szerint a vevők nem tudták megfizetni a magas árakat.
1795: Franciaország
A francia nép a forradalom idején, 1795-től kezdődően súlyos hiperinflációs időszakot élt át. A pénzügyi nehézségek ezen időszakában, 1793 és 1795 között a Nemzetgyűlés, a forradalom idején kormányzó testület, túlzott mértékben nyomtatott asszignátákat – Franciaország akkori pénznemét –, hogy visszafizesse az adósságokat.
1795 novemberére 19,7 milliárd asszignáta volt forgalomban, és a valuta értéke 99%-kal csökkent az első nyomtatás óta. Az infláció olyannyira elfajult, hogy 1796 augusztusában a CATO Institute szerint elérte a 304%-os csúcsot. A hiperinfláció leküzdése érdekében a nemzetgyűlés árszabályozást vezetett be, és 1795 decemberében leállította a pénznyomtatást.
1923: Németország
A Németországban az 1920-as években tapasztalt hiperinfláció az I. világháborúban elszenvedett veszteségekre vezethető vissza. A versailles-i szerződés a háború után súlyos jóvátételi adósságterhet rótt a németekre, ami arra késztette a kormányt, hogy egyre több valutát nyomtasson, ami a pénznem leértékelődéséhez vezetett. Az ország 1922 végén elmulasztott egy kifizetést, és ennek következtében 1923 októberére az ország havi inflációs rátája elérte a 29 500%-ot a CATO Institute szerint.
Hogy ezt perspektívába helyezzük, 1923 januárjában a kenyér 250 márkába került, míg az év végére ugyanennek a terméknek az ára elérte a 200 millió márkát.
A gazdaság azután kezdett stabilizálódni, hogy Németország a papírmárkát a rentenmarkkal váltotta fel.
1945: Magyarország
Hazánk hiperinflációs időszaka vezeti a CATO Institute legrosszabb inflációs rátával rendelkező országok listáját.
A CATO Institute szerint 1946 júliusában a magyarországi hiperinfláció elérte a 13 600 000 000 000 000 000%-os szintet, az árak 16 óránként közel megduplázódtak.
Az első világháború után a már amúgy is kimerült állapotban lévő Magyarország gazdaságát a második világháború és a valuta túlnyomása is megviselte. Az ország a pénzügyi reformok után kezdett talpra állni, de csak azután, hogy a békeszerződés részeként hatalmas jóvátételeket kellett fizetnie.
1989: Argentína
A listán szereplő számos országhoz hasonlóan Argentína hiperinflációja is a háborús adósságok miatt következett be. Miután az ország 1982-ben vereséget szenvedett a Falkland-szigeteki háborúban, 1989-re a Reuters szerint a 30 millióból mindössze 30 000 ember fizetett jövedelemadót.
A CATO Institute adatai alapján a havi inflációs ráta 1989 júliusára elérte a 197%-ot. Ez zavargásokhoz és fosztogatásokhoz vezetett, amíg Carlos Menem át nem vette az ország irányítását.
Miután az 1990-es éveket az importadók csökkentésével és külföldi befektetések bevonásával töltötte, az argentin inflációs ráták végül jelentősen csökkentek.
2013: Venezuela
Venezuela pénzügyi problémái 2013-ban kezdődtek a kormányzati túlköltekezés és a valuta túlnyomása miatt. A Reuters szerint 2014-ben az infláció közel 69%-ot ért el, a legnagyobb áremelkedést az élelmiszerek és az italok vitték el. Az infláció következtében az árak körülbelül kéthetente megduplázódtak – derül ki a The University of Texas at Austin 2020-ban közzétett tudományos tanulmányából.
Az országnak továbbra is kihívásokkal kell szembenéznie, mivel a venezuelai központi bank, a Banco Central de Venezuela 2021 márciusában közleményt adott ki arról, hogy új 200 000-es, 500 000-es és 1 milliós bankjegyeket bocsát ki a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére.
Forrás: Stacker
