A kis nyersgyémántok ára március eleje óta csaknem 20 százalékkal emelkedett – írja a Bloomberg. Az áremelkedést az Alrosa orosz bányavállalatot sújtó, az orosz-ukrán háború miatti amerikai szankciók okozták – az Alrosa a globális gyémánttermelés mintegy harmadát adja.
Mivel az Alrosa kikerült a piacról, a gyémántvágók, -csiszolók és -kereskedők nehezebben tudják beszerezni a drágaköveket.
Korábban a De Beers, a gyémántpiac másik nagy szereplője, raktárkészletei segítségével növelhette volna a kínálatot. Alig két évtizeddel ezelőtt a vállalat londoni széfjeiben állítólag 5 milliárd dollárnyi gyémánt volt – most azonban a vállalat csak működő készleteket tart fent.
Nagyon nehéz elképzelni, hogy új termelést indítanánk. A kínálat harminc százalékának eltávolítása nem fenntartható
– idézi Bruce Cleavert, a De Beers vezérigazgatóját a Robbreport.
A De Beers 2024-ig tervezi befejezni a dél-afrikai bányájának bővítését, így kínálata valószínűleg nem fog jelentősen növekedni addig. De vállalat még akkor sem fog sok olyan kisebb gyémántot kitermelni, mint amilyenekről az Alrosa ismert.
Néhány vállalat, például a Tiffany & Co. és a Signet Jewelers már közölte, hogy nem vásárol több új, Oroszországban bányászott gyémántot, de mások nem tettek hasonló lépéseket. A Bloomberg megjegyezte, hogy az indiai gyémántiparban többen továbbra is érdekeltek az oroszországi vásárlásban.
A piacon ez aggodalmakat keltett, mivel lehetséges, hogy az orosz gyémántokat a világ más részeiről származónak fogják kiadni. A gyémántok már most is összekeverednek a kövek vágása, polírozása, gyártása és rögzítése során, így elég nehéz biztosítani, hogy egy-egy gyémánt honnan származik.
A De Beers célja, hogy megpróbálja megtalálni a módját, hogy gyémántjai ne keveredjenek bele ebbe az zűrzavarba.
„Meg kell mutatni nekik, hogy a termelésünk nem keveredik”
–mondta Cleaver a vállalat ügyfeleiről.
Egyelőre az nem világos, hogy az Alrosa mikor térhet vissza a nemzetközi piacra. .
