Rádiójeleket fogtak a Vénuszról – először a NASA szakemberei is csak találgattak
YouTube/NASA Goddard

Rádiójeleket fogtak a Vénuszról – először a NASA szakemberei is csak találgattak

A NASA napszondája nem hanyagolja el a Vénuszt sem.

Az amerikai Parker Solar Probe (PSP) űrszondát a NASA még 2018. augusztus 12-én indította a Nap légkörének tanulmányozására. A szerkezet rövid időn belül megtette a hatalmas távolságot, és már rengeteg értékes információval gazdagította a szakembereket.

A napokban számoltunk be például arról is, hogy a PSP felfoghatatlan sebességi rekordot döntött az útja során.

Az eszköz a Vénusz gravitációs mezejét használja ki, amolyan lasszóként , hogy felgyorsuljon és eljusson a Naphoz. Legutóbb 2020 júliusában járt a Vénusznál, ahol sikerült egy lenyűgöző fotót készítenie a bolygóról, amit a NASA februárban mutatott be. Mint a napokban kiderült, a PSP nem csupán fotózott, de hangfelvételt is készített. A szonda nyáron elképesztő közel, 833 kilométer közel került a bolygóhoz, ahol a FIELDS nevű műszerrel sikerült egy alacsony frekvenciájú rádiójelet rögzítenie a NASA munkatársainak.

A FIELDS alapvetően a Nap extrém elektromos és mágneses terének vizsgálatára lett megalkotva, de ha már a Vénusznál járt, nem szalasztotta el az alkalmat.

A NASA-t először teljesen meglepte a befogott jel, ötletük sem volt, hogy mi lehet az. Később jöttek csak rá, hogy a jel szinte teljesen megegyezik azzal, amit még a Galileo szonda fogott el a Jupiter holdjainak ionoszférájából. Ezután a rögzített rádiójelet a NASA hanggá alakította át, amelyet meg is osztottak egy videóban.

A felvétel bal oldalán látható a PSP, ahogy gyorsítva elhalad a Vénusz mellett – a valóságban 7 percig mérte a változó rádiójeleket, amikor a legközelebb volt a bolygóhoz.

Ionszférája egyébként a Földnek is van, amelyek töltött gázrészecskékből álló légköri réteget jelentenek, egyben pedig természetes rádióforrás is.

A felfedezésnek már csak azért is nagy jelentősége van, mert a NASA szakemberei ezzel ki tudják számolni a Vénusz ionoszférájának változását és vastagságát, amiből következtetni lehet a légköri változásokra is – ez pedig segíthet megérteni, hogy a bolygó miként változott élhetetlen, pokoli világgá.

(NASA)


A figyelmetekbe ajánljuk