Legendák nyomában – öt ismert történelmi személy, aki elképzelhető, hogy nem is létezett

Artúr király

Artúr – akit sokan Camelot védelmezőjeként ismernek –, a történelem egyik legismertebb uralkodója, de sok tudós szerint története a kardjához hasonlóan csupán egy legenda. A história szerint Artúr az 5. vagy 6. században sikeresen megállította a szászok támadásait, azonban a neve nem szerepel a konfliktus egyetlen fennmaradt történetében sem. Artúr karaktere a 9. századi mondákban bukkant fel először, és a híres Kerekasztal lovagjairól szóló első beszámoló pedig csak Geoffrey of MonmouthBritannia királyainak története című szövegében jelent meg a 12. században.

Az előbb említett tények ellenére egyes történészek még mindig úgy vélik, hogy ezeket a történeteket egy valós személyről mintázták. Sokan úgy tartják, hogy az Artúr-legendát Ambrosius Aurelianus király, Riothamus vagy talán egy Lucius Artorius Castus nevű római hadvezér hőstettei ihlették.

Püthagorasz

Amikor fejünket vakargatva találgattuk, hogy mit is jelent az, hogy a²+b²=c², még nem is gondoltuk, hogy a tétel mögött álló személy kiléte a mai napig bizonytalan.

A valóságban minden, amit Püthagoraszról tudunk, az a követőinek írásaiból származik, és ezek közül sok beszámoló erősen mitologizált - többek között az is, hogy Püthagorasz Apollón fia volt.

Az ember nagyon is létezhetett, de valószínűleg egészen más volt, mint a róla szóló történetek.

Homérosz

A tudósok régóta találgatják, hogy mi lehet az ókori költő, Homérosz Iliász és Odüsszeia című műveinek pontos történelmi alapja, de a vita magára a szerzőre is kiterjed. Egyes elméletek szerint a legnagyobb görög író talán nem is létezett, és ha igen, szinte biztos, hogy nem ő az egyedüli szerzője a két híres műnek.

Ahhoz képest, hogy az irodalomtörténet egyik legjelentősebb alakjáról beszélünk, Homéroszról – aki feltehetően Kr. e. 7. vagy 8. században élt –, nincsenek korabeli beszámolók.

Az életrajzi adatok hiánya miatt egyesek azt feltételezik, hogy az Iliász és az Odüsszeia valójában különböző költők gyűjteményei, vagy a nemzedékek során szóban továbbadott népi történetek összefoglalásai voltak.

Amennyiben ez igaz, akkor Homérosz gyúrhatta össze az előbb említett mondákat összefüggő elbeszélésekké, de az is lehet, hogy csak egy képzeletbeli figura volt, akit azért találtak ki, hogy a történetek mellé társuljon egy szerző is .

Lükurgosz

Lükurgoszra úgy emlékeznek, mint az az ember, aki Spártát az ókori világ egyik legrettegettebb katonai hatalmává formálta. Valamikor a Kr. e. 7. és 9. század között egy sor kemény reformot vezetett be, amelyek a házasságtól és a nemi élettől kezdve a gyermeknevelésig mindenre kiterjedtek. Ezek közül talán a leghíresebb egy szigorú, többéves képzési program létrehozása volt, amelynek segítségével a spártai fiúkból rettenthetetlen harcosokat faragtak.

Bár kétségtelen, hogy a reformokat valóban bevezették, a történészek még mindig nem biztosak abban, hogy maga a férfi létezett-e. A spártaiak nem jegyezték fel a történelmüket írásos formában, így a legjelentősebb vezetőjükről fennmaradt információk nagy része későbbi, gyakran egymásnak vadul ellentmondó forrásokból származik.

Lükurgosz életrajza emellett tele van számos mitikus eseménnyel – egy beszámoló szerint saját maga által kikényszerített éhhalállal vetett véget életének –, ami egyeseket arra enged következtetni, hogy ő csupán egy istenszerű alak volt, akit a spártaiak találtak ki, hogy kultúrájukat egyetlen személy munkájának tulajdonítsák.

William Shakespeare

William Shakespeare angol drámaíró és költő szinte biztosan létezett, de elképzelhető, hogy nem olyan formában, ahogy azt eddig hittük. A múltban rengeteg téves összeesküvés-elmélet született a szerzővel kapcsolatban, a történészeknek viszont valóban komoly fejtörést okoz az a probléma, miszerint az író hat fennmaradt aláírásának helyesírása nem egyezik.

Emellett a szakemberek keveset tudnak Shakespeare iskolázottsági hátteréről, ezért kétséges, hogy a szerző valóban olyan bő szókinccsel (66 534 szó – a szerk.) rendelkezett volna, mint ahogy azt sokan mondják.

Mindezek ellenére, a történészek egyetértenek abban, hogy az író egy létező személy volt, mégis többen úgy vélik, hogy a "Shakespeare" név valójában egy álnév volt, művei pedig több szerzőtől származnak.