A kisebb, gyorsan szaporodó és fejlődő állatok kifejezetten gyakran fordulnak elő emberek közelében, viszont változhat a viselkedésük, ha túl sokat elpusztítunk a természetes élőhelyükből.
Megfigyeltek 24 különböző észak-amerikai állatfajt egy érdekes tanulmányhoz, arra fókuszálva, hogy miként reagálnak az emberi infrastruktúra és az emberi közelségre. Ahogy sejtették, azok az állatok, amik lassabban fejlődnek, továbbá lassabban szaporodnak, mint például a medvék és farkasok, kifejezetten kerülik az emberektől népes helyeket.
Ezzel szemben a gyorsabban szaporodó és fejlődő állatok, mint a mosómedvék, vagy éppen az őzek bizonyos fajtája, kifejezetten szívesen él bizonyos közelségben emberi jelenléttel. Ennek egyik oka, hogy ahol sok az ember, ott általában kevés a ragadozó is, ami növeli ezeknek az állatoknak a túlélési esélyét.
A másik, hogy ezek az állatok többé-kevésbé mindenevők, vagy legalább is nagyon sok mindent megesznek, az emberek lakta környékeken pedig sok ennivaló is akad így számukra. Akár kukákból kilopva maradékokat, ahogy a mosómedvék szokták. A legtöbb állat egyébként alapvetően kevésbé bánja az emberi jelenlétet, mint az építkezések közelségét a természetben.
Emellett az emerekre nem ellenségesen reagáló állatok viselkedése is megváltozhat, amennyiben az emberi terjeszkedés a természetes élőhelyének olyan mértékű zsugorodáshoz vezetett, ami miatt közelebb kell élnie az emberekhez, mint szeretne. Van egy bizonyos aranyközépút a tanulmány szerint, amire törekedni kell, hogy harmonikusan élhessünk velük.
(Forrás: Big Think)
