A mesterséges intelligencia jó vagy gonosz, esetleg minden a konkrétumoktól függ?
Az oxfordi Said Business School diákjai, akik a mesterséges intelligencia etikájával foglalkoznak, úgy próbáltak választ adni erre a kérdésre, hogy vitát rendeztek egy valódi mesterséges intelligenciával.
A Conversation című folyóiratban egy oxfordi tudóspáros esszéje egy igazán izgalmas anekdotát ír le, amelyben a kutatók vitát rendeztek az automatizált mesterséges intelligencia alapú tőzsdei kereskedés és az arcfelismerő szoftverek etikájáról – és lehetővé tették egy mesterséges intelligencia részvételét is.
A mesterséges intelligencia soha nem lesz etikus. Ez egy eszköz, és mint minden eszközt, ezt is használják jóra és rosszra. Nem létezik kizárólag jó mesterséges intelligencia, csak jó és rossz ember"
– mondta maga a mesterséges intelligencia a vita során.
A felhasznált mesterséges intelligencia a Nvidia Megatron Transformer volt, amelyet úgy képeztek ki, hogy több digitális írást és tartalmat fogyasztott el, mint amennyit egy ember egy életen át el tudna olvasni: elolvasta a teljes Wikipédiát, több millió angol nyelvű hírcikket és még sok mást.
Érdemes megjegyezni, hogy sok mesterséges intelligencia a kontextustól és a megfogalmazástól függően eltérő válaszokat ad, és ez az eset sem volt kivétel. A vita során az első válasza az volt, hogy a technológia semleges, egy eszköz, amelyet az emberek jóra vagy rosszra használhatnak.
De aztán a csapat megkérte, hogy adjon egy ellentétes nézőpontot is, ami a rendszer ellenes következtetéshez vezetett. Az, hogy Megatron egy etikai vita mindkét oldaláról képes logikus véleményt megfogalmazni, talán csak megerősít egy általánosabb gondolatot: hogy a mesterséges intelligencia kontextustól függően lehet jó vagy rossz, és jobb, ha alaposan átgondoljuk, milyen következményekkel jár, ha nagy hatalmat adunk neki
