A matematika szükséges készség, amelyet az emberek egész életük során használnak, például amikor utaznak, pénzt használnak vagy követik az időt. Ezért a matematika fontos készség, amelyet az iskolában kell elsajátítani. Ám rengeteg gyermek és felnőtt stresszesnek és szorongónak érzi magát, amikor matematikát kell tanulnia, vagy akár beszélni róla.
Azok az emberek, akik a matematikával kapcsolatos helyzetekben stresszt éreznek, úgynevezett matematikai szorongást tapasztalhatnak. Ez a fajta szorongás sok embert érint, és összefügg a gyenge matematikai képességekkel az iskolában, amely később akár a felnőttkorra is hatással lehet. A kutatók tanulmányozták, hogyan jelenik meg először ez az ember életében, illetve, hogy mi történik az agyban, amikor az emberek matematikai szorongást tapasztalnak, és hogyan lehet ezen segíteni.
A matematikai szorongás több, mint a matematika feladatok elvégzése miatti idegesség. Az idegesség egy értelmes reakció egy olyan helyzetre, amely valójában ijesztő. Ezzel szemben a szorongásnak nem biztos, hogy van értelme. Ez azt jelenti, hogy az illető akkor is szoronghat, ha tudja, hogy valójában semmi oka nincs rá. A szorongás fizikai tüneteket is okozhat, például szívdobogást vagy izzadást.
Általában a matematikai szorongással küzdő emberek azt hiszik, hogy rosszak matematikából, és emiatt nem szeretik. Ezek az érzések pedig arra késztetik őket, hogy elkerüljék azokat a helyzeteket, amelyekben matekozniuk kell. A matematikai szorongással küzdő felnőttek kisebb valószínűséggel mutatnak érdeklődést, lépnek be és érnek el sikereket a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai pályákon, de ez talán nem meglepő.
Egészen a közelmúltig a tudósok és a pedagógusok úgy gondolták, hogy a matematikai szorongás akkor jelenik meg először, amikor a gyerekek elkezdenek bonyolult matematikát – például algebrát – tanulni. Ez pedig azt jelentené, hogy a kisgyermekek nem tapasztalnak matematikai szorongást. Ám a legújabb kutatások szerint ez nem így van, hiszen egyes gyerekek már 6 éves korukban szoronganak és idegeskednek miatta.
Egy kutatócsoport 154 1. és 2. osztályos gyereknek tett fel olyan kérdéseket, mint például:
hogyan érzed magad, amikor dolgozatot írsz matematikaórán?
A vizsgálatban részt vevő gyerekek majdnem fele azt mondta, hogy valamilyen szinten stresszeli őket a matek. A nagyobb szorongással rendelkező gyerekek rosszabb eredményeket értek el a dolgozatok során. Ez a kutatás tehát kimondja, hogy a matematikai szorongás és a matematikai képességek közötti kapcsolat már egészen kicsi korban kialakul.
Ám egyetlen tanulmány sem tudja megmondani, hogy melyik jön előbb. A kutatók még nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy mi van előbb, a matematikai képesség vagy a szorongás.
De mi történik az agyban ilyenkor?
Az egyik elképzelés szerint az emberi agy egyszerre csak bizonyos mennyiségű információt képes feldolgozni. Az agyban lévő rendszert, amely lehetővé teszi számunkra az információk feldolgozását, munkamemóriának nevezzük. A memóriarendszer azon része, amelyet arra használunk, hogy emlékezzünk az információkra és megtartsuk azokat az elménkben, hogy felhasználhassuk azokat, amikor tevékenységeket végzünk.
A szakértők úgy gondolják, hogy talán, amikor az emberek stresszelnek, a matematikai szorongás, amit éreznek, a munkamemóriájuk egy részét elhasználja, így nem marad elég munkamemóriájuk a feladat megoldásához. Lehet, hogy a szorongásra használt munkamemóriát a matekpéldák megoldására használták volna, ha nem idegeskednének.
Hogy lehet ezen segíteni?
Az érzések előzetes leírása kevésbé idegesíti az embereket a tesztek során. A kutatók úgy gondolják, ha a diákok doga előtt leírják gondolataikat és érzéseiket, akkor ezek az aggodalmak nem foglalják le a munkamemóriát, miközben töltik a tesztet.
Egy másik kutatócsoport pedig kimutatta, hogy ha a matematikai szorongással küzdő főiskolai hallgatók a tesztek előtt légzőgyakorlatokat végeztek, nyugodtabbnak érezték magukat, és a teszten elért pontszámaik is javultak.
