A táncban az erő nem mindig látványos, a szabadság pedig nem feltétlenül jelent lázadást. Dr. Lőrinc Katalin táncművész életében a változtatás bátorsága újra és újra más irányt jelölt ki. A balettől a Graham-technikáig vezető útjáról, a kíváncsiság erejéről és arról mesél, miért ér többet számára egy kislány ölelése bármilyen díjnál.
Mi volna, ha Medveczky Balázs munkahelye a színház helyett egy kis spanyol kávézó lenne? Mi a különbség a stand-up és a kosarazás között Ács Fruzsina szerint? Hogy látta meg Ekler Luca az összetartozást egy cipőfűző bekötésében? És mit mondott Esterházy Péter Cserna-Szabó András anyukájának? A válaszokat megtaláljátok legújabb lapszámunk Portfólió rovatában.
Beszélni valamiről, és libabőrösnek lenni tőle. Nézni egy hegyet, és azt érezni, otthon vagyunk. Hallgatni egy dalt, és elsírni magunkat rajta. A világ rohan, ezért egyre kevesebb időnk jut az efféle élmények megélésére, egymásra és önmagunkra. Pedig nem épp ez volna a lényeg? Hetedik vacsoraestünkön valódi értékekre világítottunk rá az asztal körül.
A szerelemről évezredek óta mesélünk nagyon hasonló történeteket: a vágyakozásról, a mindent elsöprő szenvedélyről, a be nem teljesülés tragédiájáról vagy épp a beteljesülés happy endjéről. De milyen folyamatok zajlanak le bennünk? Az agykutatás és a pszichológia szerint a szerelem nem egyetlen érzés, hanem egymást követő biológiai és érzelmi állapotok sorozata, amelyek során folyamatosan változik az agy működése, a hormonháztartásunk, sőt az is, ahogyan a valóságot érzékeljük. Egy tudományos utazás a szerelem három fázisán keresztül – az első fellángolástól a mély kötődésig.
Legújabb Guide-unkban Sanghajban, az egykor álmos halászfaluban barangolunk, amely mára Kína meghatározó gazdasági, kereskedelmi, valamint kulturális centrumává nőtte ki magát. A Jangce-deltában fekvő város a világ egyik legdinamikusabb metropolisza, amely évszázadok óta működik egyfajta kapuként az ország és a világ többi része között. Régi kikötők, gyarmati emlékek, shikumen negyedek, izgalmas múzeumok és futurisztikus felhőkarcolók olvasztótégelye – és ma is ugyanazzal a lendülettel tör előre, amely egykor naggyá tette.
Scott Fraser hiperrealista csendéletein a hétköznapi tárgyak egészen váratlan, szürreális helyzetekbe kerülnek: meggyújtott gyufát tartó műanyag majmok, kottákból hajtogatott papírrepülők, kekszet csipegető bronzkakaduk népesítik be precízen megkomponált képeit. Az Egyesült Államokban alkotó művész Vermeer, De La Tour és Magritte örökségéből merítve teremtett sajátos, abszurd vizuális nyelvet, amely a feje tetejére állítja a csendéletekről alkotott elképzeléseinket.
A Hamu és Gyémánt magazin őszi lapszáma október 13-tól megrendelhető és előfizethető közvetlenül a kiadónál, valamint a kiemelt újságárusoknál is elérhető.
Olvasd el ezt is!