A felszín alatt – Láthatóvá tett történetek
Nézzük őket a színpadon, a filmvásznon, a kifutón – de kiket is látunk valójában? Csernik Csinszkával, Hajnóczy Somával, Józsa-Kovács Kingával és Máté Gáborral a (víz)felszín alá merülve kalandoztunk életük meghatározó élményei és emlékei között, felfedezve a bennük mélyen dolgozó erők rendszerét.
Van olyan számod, amely a víz témájához kapcsolódik, vagy említés szintjén megjelenik benne ez az ősi elem?
Csernik Csinszka A legutóbb megjelent dalomban a víz könny formájában jelenik meg. Amikor negatív érzésekkel telítődünk, a sírás által tudjuk a felszínre hozni azt, ami mélyben van, így tisztára moshatjuk magunkat, megkönnyebbülhetünk, fellélegezhetünk.
Hatéves korodban kaptad meg életed első bűvészdobozát, tizennégy évesen David Copperfield budapesti előadása miatt kezdtél el bűvészkedni, tizenöt évesen pedig megnyerted az országos bűvészverseny junior kategóriáját. Melyik esemény pecsételte meg a sorsodat?
Hajnóczy Soma Talán Copperfield előadása, amely után elmentünk egy barátommal a bűvészboltba és bűvész szakkörre. Nem egy egzakt pillanat volt, sokkal inkább egy hosszú folyamat. Hullámhegyek és hullámvölgyek követték egymást, egyetem alatt majdnem abba is hagytam a bűvészkedést, de egy viszontagságos szerelem végéhez érve, összetört szívvel úgy éreztem, hogy valami olyanhoz kell nyúlnom, ami örömöt ad – így találtam vissza a bűvészethez. A bűvészet olyan, mint egy kapcsolat: lélegzik, változik. Ha foglalkozol vele, adsz magadból, kapsz is vissza tőle.
Hogy látod, a természetességet mennyiben váltja fel a műviség a divatszakmában? És milyen folyamatok dolgoznak éppen ez ellen, a természetesség hangsúlyozásáért?
Józsa-Kovács Kinga Mindkét irány jelen van, egymással párhuzamosan. Különböző szinteken működik a szakma. Az haute couture világában inkább a természetes megjelenés, erős karakterek, akár érdekes furcsaságok a dominánsak. Ahol viszont jellemzően celebek, színésznők, énekesek vannak jelen, már más a helyzet, ott sokkal inkább észrevehetők a fiatalság konzerválására tett erőfeszítések. Számomra ez a rész teljesen idegen. Elismerem, a plasztikai sebészet adott helyzetekben – akár egy sérült arc esetében – csodákra képes, és egy ember életminőségét is helyre tudja állítani, hiszen tényleg fantasztikus eredményeket érnek el. Ám amikor ez a szépségipar részévé válik, akkor nagyon sok esetben azt látom, hogy a fiatalság látszatának megőrzése egyeseknél szinte rögeszmévé válik. Ha ennyire ragaszkodunk a felszín rögzítéséhez, vajon nem lesz-e torzító hatása ennek a mélyben zajló folyamatokra egy embernél?
Milyen emlékek, érzések kötik a vízhez?
Máté Gábor A víz látványa kellemesen érint, a tengert, a Balatont és a Dunát is szeretem nézni. Gyerekkoromban egy vastag horgászbotszerű rúdon lógattak be a Lukács uszodába, és így tanítottak úszni, miközben én üvöltöttem. A kiindulópont tehát számomra a vízzel kapcsolatban nem volt túlzottan kellemes. Van egyfajta eső, amely jó időben szemerkél, akár hűsít is – ezt szeretem, de általában utálom az esőt és a felhős időt is, deprimál. Bár mindenben megtalálom a rosszat, úgyhogy érdemes kérdezgetni.
Szöveg: Pellek-Szakszon Réka
A szereplők további válaszait és a róluk készült fotókat keressétek a Hamu és Gyémánt magazin nyári lapszámában, amely elérhető a kiemelt újságárusoknál, illetve megrendelhető, előfizethető közvetlenül a kiadónál.