A bor igaza
Ki ne vágyna egészséges és hosszú életre? A kérdés csupán az, hogy a sokszor egymásnak ellentmondó tanácsok, valamint a tapasztalat és trendek között feszülő ellentétben hogyan találhatjuk meg a számunkra működő receptet. A következő esszében Márkus György bor- és champagne-szakértő osztja meg gondolatait a témáról, és áll ki a borban rejlő igazság mellett.
Úgy gondolom, egyike vagyok azon keveseknek, akikre a televíziós reklámok egyáltalán nem, vagy csupán elhanyagolható mértékben hatnak. Ezt bizonyítja, hogy amikor megnézek egyet – amellyel már számtalanszor összeakadtam –, még a spot vége előtti pillanatban sem tudok rájönni, hogy éppen mit akarnak rám sózni. Valószínűleg ezzel a tulajdonságommal áll összefüggésben, hogy hosszú időn keresztül a WHO és egyes lobbikörök alkoholellenes tanulmányai, nyilatkozatai is elkerülték a figyelmemet. Ha már a WHO-t említettem, tisztelettel felteszem a kérdést, miért nem ajánlja vagy teszi kötelezővé a káros adalékanyagok eltávolítását a milliónyi élelmiszer-készítményből? Miért nem indít kampányt az ártalmas gyógyszerreklámok ellen? Természetesen nem az indokolt gyógyszerszedést kérdőjelezem meg, hanem a gyógyszerek túlzott, felelőtlen fogyasztását, a mellékhatások elbagatellizálását, és annak a ténynek a hasznosságát, hogy egy televíziós reklámblokk mintegy kétharmada orvosságokról szól.
Szerencsére azonban nem minden orvos osztja a lobbikörök véleményét, hiszen a bor flavonoidjai, a polifenolok kedvező hatással vannak az emberi szervezetre. Kardiológusok sokszor ajánlják a jó minőségű vörösbor fogyasztását, melynek rezveratroltartalma előnyös a szívnek. Említhetném badacsonyi borok magas kvercetintartalmát is, ami kiváló antioxidáns. És persze szép emlékként eszembe jut a gyógyszertári polcokon ékeskedő díszes tokaji palack, benne a Vinum Tokajense Passummal. Tehát a bor lehet természetes orvosság, amiről az említett fenti szervezet és a körök nem tesznek említést. Mielőtt bárki felháborodna azon, hogy a szesz védelmére kelek, hadd pontosítsak: kizárólag a jó minőségű bor és a pezsgő mértékletes, kulturált kortyolgatása mellett érvelek. Több kitűnő hazai cikket olvastam, amelyek a borfogyasztás védelmében a bor történetére, filozófiájára és társadalomra gyakorolt hatására irányulnak. A bor 6000 éves ital, amelynek az egyházban, a kultúrában, az emberi kapcsolatok kialakításában és a magánéletben – a mai napig is – rendkívüli jelentősége van. A szerzőket csak megerősíteni tudom abban, hogy az ember tevékenysége, gondolati és lelki világa nagyban behatárolja, kik alkotják baráti körét. Egyértelmű, hogy a saját társaságom nagyobb része is olyan emberekből áll, akik a borhoz és a pezsgőhöz valamilyen módon kötődnek.
Az említett kitűnő cikkekkel egyetértek, de én inkább tapasztalatokkal, élményekkel, párhuzamokkal és következtetésekkel szeretném a bor igazát bizonyítani. Mindenki számára világos, hogy az egészséghez, testi épséghez kötődő iparág virágzik, és már jó ideje beépült a hétköznapokba. Ez olyan üzlet, amely ellen senki sem emelhet kifogást, hiszen aki részt vesz benne, az emberek egészségéért aggódva tevékenykedik minden anyagi megfontolás nélkül. Talán. Az idők folyamán a szerek, a termékek, amelyektől sokan csodát reméltek, jöttek és mentek. Első emlékem a ginzenghez kapcsolódik, az életerő és a férfiasság megtestesítőjéhez. Később érkeztek a japán kristályok, amelyeknek számos betegség gyógyulását tudták be. A zöld tea megjelenése egyfajta forradalmat váltott ki, hiszen a „ha ezt iszod, egészséges maradsz” lózung sikert biztosított az értékesítőknek. A zöld tea kezdetben újdonságként hatott, de később könnyen beszerezhetővé vált, elterjedt, és már jó ideje a hétköznapok része anélkül, hogy bárki elvárná tőle az élete meghosszabbítását. Az egyszerűbb és átláthatóbb szerek után – ha emlékeim nem csalnak – az ország felét candidásnak kiáltották ki, majd jött a lúgosítási mánia, úgy 15–20 esztendővel ezelőtt. Számtalan folyadék, víz, tea és megannyi más csodaszer jelent meg a piacon. Forgalmazóik mindenkit a készítmények életfogytig tartó, buzgó fogyasztására biztattak. Orvosok szerint mindez helytelen, hiszen az egészséges ember vérének pH-ját befolyásolni tilos. Az esetleges gyomorégés leküzdésére az egyszerű szódabikarbónát ajánlom, minden hókuszpókusz nélkül.
A világháló indulásával a közlések, hírek, pletykák, álhírek mennyisége mérhetetlenül megszaporodott, a terjedés tempója fénysebességre kapcsolt. Mindez az emberek hétköznapjait részben egyszerűvé, ám sokszor kaotikussá tette. Még ma is rengetegen hiszik, hogy amit a neten olvasnak, megkérdőjelezhetetlen, ezért bárki, aki borellenes és kellően nagy követőtábort tudhat maga mögött, hetet-havat összehordhat a bor káros hatásairól.
Szöveg: Márkus György
A teljes cikket keressétek a Hamu és Gyémánt magazin tavaszi lapszámában, amely elérhető a kiemelt újságárusoknál, illetve megrendelhető, előfizethető közvetlenül a kiadónál.
Olvasd el ezt is!