Egy új tanulmány a kutyák szókincsét vizsgálta, az eredmények pedig egészen meglepően alakultak.
A másodperc töredéke alatt, miután elkezdtünk kimondani egy szót (például „séta!" vagy „jutalomfalat") a kutyák képesek reagálni arra, amit mondani akarunk. Bizonyos mértékig még a hangszínünket is megértik.
Bár a kutyák szókincse közel sem olyan nagy, mint a miénk, egy új tanulmány szerint egy átlagos kutya 89 szóra vagy kifejezésre képes következetesen reagálni. Ezek közel fele parancs, mint például az „ülj" vagy a „maradj", de néhány általános szót – mint például a „várj!"– és a „jutalom" – is képesek megérteni.
A „legiskolázottabb” kutyusok több mint 200 konkrét szóra reagáltak, ami nagyjából egy kétéves emberi gyermek szókincsének felel meg.
Nyilvánvaló, hogy egy eb nem úgy érti meg ezeket a szavakat, mint egy kisgyerek, de úgy tűnik, hogy a kutyák bizonyos szavakra specifikus és következetes módon reagálnak, ami arra utal, hogy rendelkeznek valamilyen szintű nyelvi értéssel.
Az eredmények egy bevált szókincs-ellenőrzési listán alapulnak, amelyet a szülők az emberi csecsemő szókincsének felmérésére használnak. Ebben az esetben azonban a listát 165 kutyatulajdonosnak adták ki, köztük különböző fajtájú, korú és „foglalkozású” kutyáknak.
Míg a fajtatípus és a „munkakör” (például rendőrkutya) úgy tűnt, hogy hatással van a kutyák szókincsének nagyságára, a kutya kora és a gazdi tulajdonságai nem befolyásolták a listát.
Így a tulajdonosok beszámolói alapján úgy tűnik, hogy a kutyák nemcsak a szavak megértésének számában, hanem abban is nagymértékben különböznek, hogy milyen kifejezésekre reagálnak.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a kutyák hihetetlenül sok emberi szóra képesek reagálni, ha intenzív kiképzésen vesznek részt. 2004-ben például a kutatók beszámoltak egy Rico nevű border collie-ról, aki több mint 200 különböző tárgyat tudott felismerni pusztán a dolgok neve hallatán.
De mi a helyzet az átlagos kutyákkal?
A jelenlegi tanulmány szerzői egy online felmérés segítségével arra kérték a kutyatulajdonosokat, hogy számoljanak be arról, hogy a kiskedvencük hogyan reagált 172 különböző szóra és kifejezésre.
Az ilyen típusú kutatásoknál mindig van rá esély, hogy a gazdik túlbecsülik az állat értelmi szintjét. A csecsemők körében végzett korábbi kutatások azonban azt találták, hogy a szülők jobban megértik gyermeküket, mint egy szakember, így ugyanez vonatkozhat a háziállatokra is.
A jelenlegi felmérésben részt vevő kutyatulajdonosokat arra kérték, hogy egy 0-tól ötig terjedő skálán értékeljék kutyájuk reakcióját bizonyos szavakra és kifejezésekre.
A 0 pont azt jelentette, hogy kutyájuk soha nem reagált konkrétan vagy következetesen egy szóra vagy kifejezésre. Míg az öt pont azt jelentette, hogy a kutya gyakran reagált, még akkor is, ha a szavakat különböző helyeken, különböző hangnemben és különböző emberek mondták.
Összesen tíz olyan szó vagy kifejezés volt, amelyet az összes kutya több mint 90 százaléka felismert. Ezek közé tartozott a kutya neve, valamint az „ül!", „gyere!", „jó kislány/fiú", „le!", „marad!", „várj!", „nem!", „oké" és „hagyd abba!" kifejezések.
Ezzel szemben csak néhány ritka kutya tudott következetesen és specifikusan reagálni az olyan kifejezésekre és szavakra, mint a „töröld meg a lábad!”, „suttogj!”, „hangos!” és „agancs”.
A kialakított szókincslista használata során az állattartóknak lehetőségük volt további szavak és kifejezések hozzáadására is. Azok a gazdik, akik a legtöbb parancsot, főnevet vagy igét adták hozzá a listához, általában professzionálisan képzett kutyákkal rendelkeztek, vagy olyan ebekkel, amelyekről úgy gondolták, hogy gyorsan tanulnak.
A katonaság, a rendőrség vagy a kutató- és mentőszolgálat számára kiképzett kutyák szókincse másfélszer nagyobb volt, mint az ilyen képzéssel nem rendelkező ebeké.
Ezek ugyan érdekes eredmények, de a kutatás „feltáró jellege" miatt a szerzők szerint korai lenne határozott következtetéseket levonni arról, hogy bizonyos kutyatípusok képesek-e reagálni az emberi nyelvre.
Tekintettel arra, hogy a kiskedvencek viselkedésének és megértésének értelmezése mennyire szubjektív lehet, a jelenlegi tanulmány eredményeit érdemes fenntartással kezelni.
Forrás: Science Alert
