A kutyafajtákat nyilvánvalóan könnyedén megkülönböztethetjük külső jegyeikről – tacskó rövid lábai, a mopsz nyomott pofija, a dalmata pöttyös szőrzete. Ám sajnos a különböző fajták különleges tulajdonságait adó genetika gyakran a beltenyésztés eredménye.
A Kaliforniai Egyetem állatorvosi genetikusa, Danika Bannasch által vezetett nemzetközi kutatócsoport a Canine Medicine and Genetics című szaklapban nemrégiben közzétett tanulmányában kimutatta, hogy a kutyafajták többsége erősen beltenyésztett, ami hozzájárul a betegségek és az egészségügyi költségek növekedéséhez a kutyák teljes élettartama alatt.
Elképesztő, hogy a beltenyésztés mennyire fontosnak tűnik az egészség szempontjából. Bár korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a kistestű kutyák tovább élnek, mint a nagytestűek, korábban senki sem számolt be a morbiditásról, vagyis a betegségek jelenlétéről. Ez a tanulmány kimutatta, hogy ha a kutyák kisebb méretűek és nem beltenyésztettek, akkor sokkal, de sokkal egészségesebbek, mint a nagyobb, nagy beltenyésztettségű kutyák"
– mondta Bannasch.
A 227 fajta genetikai elemzése alapján a beltenyészet átlagosan közel 25%-os volt. Ez az eredmény pedig jóval meghaladja az emberek vagy a vadon élő állatpopulációk számára biztonságosnak tekinthető szintet.
A más fajokból származó adatok, valamint az olyan összetett betegségekre, mint a rák és az autoimmun betegségek, erős fajtajellegű hajlamok, rávilágítanak arra, hogy a kutyák egészségi állapota szempontjából mennyire fontos a nagyfokú beltenyésztés"
– tette hozzá a genetikus.
dán-svéd farmkutya
A kutatók együttműködtek a Wisdom Health Genetics-szel, a kisállat-genetika világelső vállalatával, hogy a lehető legnagyobb mintát kapják meg az elemzéshez. A Wisdom Health adatbázisa a világ legnagyobb kutya-DNS-adatbázisa, amelynek segítségével a kutatók 227 fajta 49 378 kutyájának adatait gyűjtötték össze – elsősorban európai forrásokból.
Mitől lesz tehát egy kutyafajta beltenyésztettebb, mint mások?
Bannasch elmagyarázta, hogy ez gyakran a kis alapító populáció, majd a fajta bizonyos tulajdonságainak erős szelekciója vagy - gyakran inkább a kinézet, mint a cél alapján - kombinációja. Bár mindig is érdeklődött néhány fajta populációszerkezete iránt, néhány évvel ezelőtt különösen a dán-svéd farmkutyák iránt kezdett el érdeklődni. Beleszeretett kompakt méretükbe, természetükbe és intelligenciájukba, és végül Svédországból importált egyet.
Bannasch felfedezte, hogy a dán-svéd farmkutyáknál alacsony a beltenyésztés szintje, ami annak köszönhető, hogy a kutyákat viszonylag nagy, 200 fős alapító populációval hozták létre, és inkább a funkcióra tenyésztették őket, mintsem a küllemre való erős mesterséges szelekcióra. Az Agria Insurance Sweden által gyűjtött és a Nemzetközi Kutyapartnerség által online közzétett, a fajtákra vonatkozó biztosítási egészségügyi adatok szerint pedig a farmkutyák a legegészségesebb fajták közé tartoznak.
Végül Bannasch azt mondta, nem biztos, hogy van kiút a beltenyésztett fajtákból. Az emberek felismerték, hogy a kizárólag a törzskönyvek alapján történő párosítás félrevezető. A beltenyésztési kalkulátorok nem mennek elég messzire vissza a kutyák genetikai vonalában, és ez a módszer nem javít a populáció beltenyésztésének összességében magas szintjén.